Valaha halálos világjárványt okozott

Ma is szedi az áldozatait a kolera!

Az augusztus óta Zimbabwében már több mint háromezer emberéletet követelő kolera a fertőzött vízzel terjed rendszerint a nem megfelelő csatornázás miatt. Folyadékpótlással és antiobiotikumokkal ma már könnyedén kezelhető betegség.

_{2009.02.01 15:27medipress.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A kolera eredetileg Dél-Ázsiában volt endémiás (itt fordult elő gyakran nagy esetszámmal), innen terjedt a kereskedelemnek és a gyarmatosításnak köszönhetően Európába, Oroszországba, Kínába és Észak-Amerikába. A zsúfolt, koszos városokban kiváló otthonra lelt. A 19. században az emberek rettegtek a kolerajárványoktól.

Hat járvány pusztított, melyek közül néhány milliós áldozatokat követelt. Az orosz zeneszerző Csajkovszkij, valamint a Három testőr című mű francia szerzője, Alexandre Dumas halálát is kolera okozta. Akkoriban nem találták a betegség terjedésének magyarázatát, két orvosi véleménynek is akadtak pártolói.

A „közvetlen terjedés” hívei szerint a betegség emberről emberre terjed a fertőzöttek megérintésén keresztül, míg a „belégzéses elmélet" támogatói úgy tartották, hogy a rohadó állatok, vagy zöldségek által megfertőzött levegő belégzése okozza a fertőzést. Egyik tábornak sem volt igaza. Az áttörést 1854-ben a brit orvos, John Snow érte el. Munkáját az első modern epidemiológiai munkának tartják. Snow egy londoni kolerajárvány kitörését a Broad Streeti nyilvános kútig követette vissza. A kút vizét a közeli emésztőgödörből származó széklet fertőzte meg.

Mikor Snow leszereltette a kút fogantyúját, és az emberek nem tudtak többé onnan vizet venni, drámaian csökkent a közelben élők körében a kolerás esetek száma. A higiénés viszonyok és a betegség közti összefüggés immár bebizonyosodott. Először a gazdagabb országok élvezhették a javuló csatornázás és a tiszta vízellátás előnyeit, majd a fejlődő országokban is csökkent a nagyobb járványok száma. Kolera világjárvány utoljára az 1960-as években volt, bár a csatornázást és egészségügyi infrastruktúrát nélkülöző menekülttáborokban és háborús övezetekben most is fel-felüti a fejét a betegség. A kolerát egy vessző alakú baktérium, a Vibrio cholerae okozza, mely rendszerint emberi széklet által fertőzött vízzel, vagy étellel terjed.

A V. cholerae egy toxint termel, és ez a méreg okozza aztán a bonyodalmakat. A méreganyag a vékonybél nyálkahártya-bélését károsítja, ami masszív, vizes hasmenéshez vezet. A folyadékveszteség néhány napon belül halált okozhat, esetenként órák alatt is akár. A kezelés egyszerű és hatékony: folyadék-, só- és cukorpótlás szájon át, vagy vénásan. Az antiobiotikumok lerövidítik a betegség lefolyását, ám a betegek 99 százalékát megmentő azonnali folyadékpótlás sokkal fontosabb.

Bizonyos mértékig hatékony a nemrég kifejlesztett koleravakcina is, ám a védekezés első vonala továbbra is a megfelelő higiéne: tiszta ivóvíz, tiszta mellékhelyiségek és szappanos-meleg vizes rendszeres kézmosás. A mostani zimbabwei járvány az elmúlt 14 év legsúlyosabbja a világon. 1991-94 között csaknem félmillióan kapták el Afrika szub-szaharai részén a betegséget, több mint huszonötezren közülük meghaltak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint egy 1991-es perui járványkitörés egész Dél-Amerikán végigsöpört több mint 1,1 millió megbetegedést, köztük több mint 10 500 halálesetet okozva 1994-ig.

2007-ben a WHO csaknem 178 ezer, köztük 4031 halálos esetet jelentett a világon. A megbetegedések 90 százaléka – és a halálos áldozatok 99 százaléka – afrikai volt.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter