Szuperkorúak

Kiderült, sokan miért nem butulnak el öregkorukra!

Vannak, akik egész egyszerűen nem öregednek agyilag - hiába léptek a 80-as éveikbe, központi szervük olyan jól működik, mintha 20-30 évvel fiatalabbak lennének.

2015.02.07 15:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Freedigitalphotos Ambro

2007-ben fedezték fel, hogy az angolul "SuperAgers"-nek nevezett idősek memóriája olyan jó volt, mint azoknak, akik 20-30 évvel fiatalabbak voltak náluk. A 80-as éveikbe belépettek egy része ugyanis vastagabb agykéreggel rendelkezik, mint az átlag, sőt, még az átlagos középkorúakhoz képest is mérhető a különbség. Az azóta eltelt idő során tovább kutatták a jelenséget, melynek alaposabb magyarázatát a Northwestern University csapata, illetve vezetőjük, Tamar Gefen MRI-vizsgálatai tárták a nyilvánosság elé.

31, agyi aktivitás tekintetében korosztályánál jóval fiatalabb mentális képességeket felmutató egyént vizsgáltak meg, illetve öt olyan postmortem elemzésre is sor került, melynek során az agyukat haláluk után tudományos célokra felajánlók központi szervét is megvizsgálhatták. 21, a résztvevőkkel egykorú emberrel és 18, 50 és 60 éves kor közötti önkéntessel összehasonlítva a "SuperAger"-ek szokatlan agyi jellemzőket mutattak. Vastagabb, nagyobb agykéreggel bírtak, jelentősen kevesebb "idegrost-gubanccal" rendelkeztek (ez jelzi az Alzheimer-kórra való hajlamot) illetve hatalmas készleteket mutattak ki náluk az Economo névre keresztelt neuronokból, melyek a magasabb társas intelligenciáért felelnek.

A cortex egy bizonyos területe, az úgynevezett elülső cinguláris kéreg (anterior cingulate cortex) befolyásolja a kongitív irányítást, a konfliktuskezelést és a kitartást. A "szuperidősek" esetében 87 százalékkal kevesebb "gubancot" találtak a régióban a velük egykorúakhoz képest, és 92 százalékkal kevesebbet az enyhe kongitív hanyatlás jeleit mutatókhoz viszonyítva. Ezek a csavart szálak képesek "megfojtani" az egészséges neuronokat, így alacsony számuk érthetően magasabb agyi aktivitást jelez.

Egyelőre nem tudjuk, pontosan mi áll ennek hátterében; vajon egyetlen génen múlik az "ellenállóbb agy", vagy több tényező kombinációjaként áll elő. A kutatók remélik, hogy hamarosan jobban megértik a jelenséget, és a "normális" agyi felépítéssel bíró korosodó emberek számára használható terápiákat hozhatnak létre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.