Ételmérgezés

Visszautasítja a Nébih állításait a meggyanúsított egri kistermelő

A Nébih még kedden azt írta, hogy a júniusi botulizmus-megbetegedések előidézésében érintett termékeket az egri kistermelő állította elő, két termék, a szarvasgomba pesto, illetve a humusz a "gyanúsítottak".

2014.07.23 14:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Visszautasította Keksz Zsolt, a gyanú szerint a júniusi botulizmus megbetegedések előidézésében érintett termékeket előállító egri kistermelő a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állításait, és hangsúlyozta, hogy az eddigi információk alapján valamennyi megvizsgált minta negatív volt.

Keksz Zsolt az MTI-nek szerdán küldött közleményében valótlannak nevezte a Nébih azon állítását, hogy a szarvasgomba pesto nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperkegombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel. Kiemelte, hogy a szarvasgombás pesto csiperkegombából, szarvasgombából, olajból, sóból és borsból készül. Ezek megtalálhatóak a termék címkén is. A pesto mint élelmiszer, több alkotórész összeházasításából készül a világ minden táján. Így ez a pesto is több alkotórészből készült, de a vizsgálatok nem mutathatták ki azt, hogy a termék nem tartalmaz szarvasgombát, mivel az szabad szemmel is látható és ízlelhető - hangsúlyozta.

Kifogásolta a Nébih azon kijelentését is, hogy ő állította elő a botulizmust okozó termékeket. Hangsúlyozta, megkeresésére a hivatal azt válaszolta, hogy az ügy folyamatban van, csak részeredmények vannak, és a termelő eddigi rendelkezésére álló információk alapján minden vizsgálat negatív.

A Nébih még kedden válaszolt az MTI kérdéseire. Egyebek mellett azt írták, hogy a júniusi botulizmus-megbetegedések előidézésében érintett termékeket az egri kistermelő állította elő, két termék, a szarvasgomba pesto, illetve a humusz a "gyanúsítottak", és az már kiderült, hogy a szarvasgomba pesto nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperke gombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel. Hozzátették ugyanakkor azt is, hogy a kistermelő megbetegedést közvetítő termékeinek gyártása nagy valószínűséggel 2013 második felében történt, de termelési dokumentumok hiányában és eltérő lejárat alkalmazása mellett konkrét tételt, tételeket beazonosítani nem lehetett. Az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság 60 nappal meghosszabbította az élelmiszerbiztonsági vizsgálatot.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.