115 év alatt

Tízszeresére nőtt a "halálzóna" területe a Balti-tengerben

Leáldozóban az észak-európai halászatnak, noha régóta ismert, milyen - közel sem elháríthatatlan - okok állnak a háttérben.

2014.04.01 16:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Képünk illusztráció

Az elmúlt 115 évben tizenkétszeresére növekedett az oxigénben szegény úgynevezett halálzóna területe a Balti-tengerben.

A szélsőségesen oxigénhiányos területek mértéke 1898 és 2012 között ötezerről hatvanezer négyzetkilométerre növekedett - adta hírül Jacob Carstensen, a dán Aarhus Egyetem munkatársa és dán-svéd kutatócsapata a Proceedings című szaklapban.

A jelenség oka a víz felmelegedése és elsősorban a mezőgazdaságban használt tápanyagok vízbe jutása.

A kutatók a dán Bornholm szigettől északra és a svéd Gotland sziget körüli területen vizsgálták, hogyan változott a hőmérséklet, a sótartalom és az oxigén mértéke az elmúlt 115 évben.

Megállapították, hogy mindkét régióban két Celsius fokkal növekedett a víz hőmérséklete, aminek következményei vannak az oxigéntartalomra is: minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigén képes oldódni benne.

Még súlyosabb terhet jelentenek a mezőgazdaságból származó tápanyagok, amelyek a folyók révén jutnak a Balti-tengerbe. Ezek támogatják az oxigént felhasználó cianobaktériumok szaporodását.

A szakértők szerint a Balti-tenger a világ legnagyobb, emberi tevékenység miatt kialakult, oxigénhiányos területe.

A vizsgált terület meglepően jó állapotban volt 1993-ban: az úgynevezett halálzóna területe az 1931-es méretre zsugorodott. Akkor úgy tűnt, hogy a Balti-tenger állapota feljavult, a tanulmány szerint azonban ennek hátterében egy viszonylag ritka jelenség állt. 1982 és 1993 között több víz áramlott a Balti-tengerből az Északi-tengerbe, mint fordítva. A Balti-tenger sótartalma csökkent, az Északi-tenger ugyanis több sót tartalmaz. A több, illetve kevesebb sót tartalmazó vízrétegek áteresztőbbekké váltak, a mélytengeri és felsőbb vízrétegek cserélődése erőteljesebbé vált, ezáltal több oxigén jutott a mélyebben lévő régiókba.

1993 óta ismét kiterjedtebbekké váltak az oxigénszegény területek, és mára nagyobbak lettek, mint valaha. A halaknak és a tengeri állatoknak ezáltal csökkent az élettere.

A tudósok szerint egyetlen lehetőség van a Balti-tenger egészségének visszaállítására: csökkenteni kell a trágyázást a szántóföldeken.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.