Összesen 36 év

Mutyiztak a roma kárpótlással: ítéletet hirdetett a Győr megyei bíróság

A roma kárpótlással kapcsolatos csalások és egyéb bűncselekmények miatt pénteken hirdetett ítéletet a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság.

2010.12.17 16:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elsőrendű vádlott, Horváth Attila, a megyei és a Győr városi roma kisebbségi önkormányzat elnöke 3 év 8 hónapi börtönbüntetést kapott, és 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Őt különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan üzletszerűen elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás miatt találta bűnösnek a bíróság.

A vád szerint az ő esetében a kár meghaladja a 204 millió forintot. Az ügy további 25 vádlottját végrehajtandó vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Valamennyien csalás és magánokirat-hamisítás bűntettét követték el. A megyei bíróság összesen 36 év büntetést szabott ki rájuk, néhányukat közérdekű munkára kötelezte. A bíróság egy vádlottat felmentett, az ügyész a döntést tudomásul vette, így egyedül ez az ítélet jogerős. A többiek fellebbeztek vagy nyilatkozattételre három napot tartottak fenn. A vádlottak közül négyen ismeretlen helyen tartózkodnak, így őket távollétükben ítélték el. Két vádlott pedig büntetésvégrehajtási intézetből érkezett, egyikük a mosonmagyaróvári roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Ők más bűnügy miatt töltik büntetésüket.

A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a kárpótlást igénylő személyek nem voltak jogosultak az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlás felvételére, mégis segítséget adtak a kérelmek elintézéséhez. Számukra az volt a fontos, hogy minél több embert bevonjanak a kárpótlási igénylés körébe.

Az átutalt kárpótlási összeg egy részét pedig rendre elkérték a kárpótoltaktól. Az elsőrendű vádlott a bűncselekmény idején a roma kisebbségi önkormányzat elnökhelyettesi tisztségét látta el, így az ő kezén minden kérelem átment.


A magyar és az osztrák kormány 2000-ben kötött megállapodást arról, hogy az Osztrák Megbékélési Alap egyszeri pénzjuttatásban részesíti azokat, akiket a vészkorszakban, 1944-1945-ben a nemzeti szocialista rendszer a mai Ausztria területére deportált és rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. Az igénylőknek a jogosultságot korabeli vagy később keletkezett dokumentumokkal, illetve végső esetben tanúk által aláírt nyilatkozattal kellett igazolniuk.

A kárpótlási kérelmet két tanú, valamint a roma kisebbségi önkormányzat elnöke vagy helyettese jelenlétében kellett nyilatkozatban rögzíteni. A dokumentumban a tanúk azt igazolták, hogy az igénylő velük együtt szenvedte el a kényszermunkát a második világháború idején.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.