Tömegjelenet a tárgyalás megkezdése előtt

Majdnem verekedésig fajult a lökdösődés az OCÖ és a gárda tagjai között

A Magyar Gárda több tagja megpróbálta megakadályozni, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselői is bejussanak szerdán délután a gárda feloszlatására kezdeményezett per első napján a Fővárosi Bíróság tárgyalótermébe.

_{2008.03.12 15:35}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Először lökdösődés kezdődött a két szervezet tagjai között, amely majdnem verekedésig fajult, s végül is a rendőrség az igazoltatásokat követően lehetővé tette, hogy az OCÖ vezetői bejussanak a zsúfolásig telt tárgyalóterembe. A bíróság épülete előtt egyébként mintegy 70 egyenruhás gárdista várakozik arra, hogy miként dönt szervezetükről a bíróság. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke az MTI-nek azt mondta: azért jöttek el a tárgyalásra, mert kíváncsiak a Magyar Gárda elnökének vélekedésére a bíróság előtt. Emlékeztetett arra, hogy több mint 70 ezer aláírással követelték a Magyar Gárda megszüntetését.

Megkezdődött a Magyar Gárda feloszlatására irányuló per

Az ügyészségi kereset ismertetésével megkezdődött a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon szerdán. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényre alapoz. Kitér arra is, hogy az egyesületbe történő "besorozás" nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével. Megállapításuk szerint a Magyar Gárda december 9-én, a tatárszentgyörgyi rendezvényével "olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen", a gárda az alapszabályában rendelkező célokkal ellentétesen működő mozgalom, ami nem választható el az egyesülettől.

Az ügyészség szerint ezáltal az egyesület nem hagyományőrző, hanem működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére. A kulturális hagyományőrzésre példaként említette, hogy több közös programot szervezett az egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, így középiskolai történelemversenyre is felhívással éltek.

A tatárszentgyörgyi rendezvénynek nem volt jogi értelemben szervezője a Magyar Gárda egyesülete, azt egy magánszemély jelentett be az illetékes rendőrkapitányságon. Az ügysvéd szerint a rendezvényen felszólalók éltek a demokratikus jogállamban biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, véleményt fogalmaztak meg és nyíltsággal szóltak a vidék közbiztonságáról. Hozzátette: létező jelenségként utaltak arra, hogy sajnálatos módon az adatok szerint a cigányság körében az átlagot meghaladó a bűnelkövetés. A tárgyaláson megjelent többek között Für Lajos volt MDF-es honvédelmi miniszter, akit az egyenruhás gárdisták tapssal üdvözöltek a bíróság épületében. A per különösen nagy érdeklődésre tartott számot a Fővárosi Bíróságon, ugyanakkor csak azokat engedték be a tárgyalóterembe, akik befértek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!