Magyar-horvát napot tartottak Barcson

Sólyom: Minden államnak biztosítania kell a nemzetiségek jogait

Minden államnak biztosítania kell minden jogot a területükön élő nemzeti kisebbségek számára, hogy nemzeti identitásukat megélhessék - hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök szombaton Barcson, a magyarországi horvátok napján Stjepan Mesic horvát államfővel közösen tartott ünnepi beszédében.

2009.11.21 19:00MTI - Fotó: MTI

Sólyom László kiemelte: a nemzeti közösségek autonómiája és a többségi államok szuverenitása, területi integritása nem áll ellentétben egymással, hanem kiegészítik egymást.

"Szükség van arra, hogy az egyes államokon kívül az Európai Unió is védje a kisebbségek jogait és támogassa érvényesülésüket tagállamaiban". Horvátország rövid idő múlva szintén az Európai Unió tagja lesz, s bár Magyarország és Horvátország garantálja egymás kisebbségeinek jogait, az EU még egy további biztosítékot, és a kulturális nemzetek számára további lehetőséget jelent majd.

"Magyarországnak, és majd Horvátországnak is arra kell törekednie, hogy az őshonos kisebbségek minél teljesebb uniós védelme épüljön ki" - fogalmazott az államfő. Úgy ítélte meg, hogy a magyarországi horvátság összetartása nem kis feladat.

Az ország különböző területein élő szórvány közösségek más-más történelmi gyökerekkel, eltérő időszakokban telepedtek meg, és legkevesebb hét magyarországi horvát nyelvváltozat létezik.

Sólyom László kiemelte: egy kisebbségben élő nemzeti közösség számára az identitás megőrzésének alapja az anyanyelv használata és ápolása, de fontos a hagyományok, népszokások, dalok táncok őrzése is.

Hozzátette, hogy "egyetlen kisebbségben élő nemzetrésznek sem, így a magyarországi horvátok számára sem az a jövő, hogy kulturális skanzenekben éljenek".

Élő kapcsolatot kell tartaniuk anyaországuk társadalmával, azzal együtt kell élniük és fejlődniük. Hasonlóképpen élniük kell a magyarországi társadalomba való integráció eszközével, mind a maguk, mind a magyar nemzet javára - mondta az államfő.

Sólyom László megköszönte Stjepan Mesicnek, hogy tízéves elnöksége alatt "őszinte támogatója volt a nemzetiségek ügyének", és évente eljött Magyarországra az itt élő horvátok ünnepére.

"Mesic elnök úr magatartása valóban példát ad a Kárpát-medencében és Pannóniában" - jelentette ki. Stjepan Mesic arról beszélt: nemcsak a magyarországi horvát kisebbség tagjai, hanem Horvátország számára is fontos a kisebbség ünnepe.

"A maihoz hasonló nap nem pusztán alkalom arra, hogy meglátogassuk a más államokban élő nemzettársainkat, de kötelezettségünk is ez velük szemben". A horvát köztársasági elnök hangsúlyozta: Horvátország nem felejti el a határon kívül élő horvátokat.

"Tudatában vagyunk alkotmányos kötelezettségünknek, hogy segítsük őket nemzeti identitásuk, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésében", ezzel együtt "mi tudjuk, hogy önök a Magyar Köztársaság lojális állampolgárai, és ennek így is kell lennie".

A nemzeti kisebbséghez való tartozás nem jelenti azt, hogy a nemzeti kisebbség tagjai a hazájukhoz való hűség tekintetében bármiben elmaradnak a többségi nemzet tagjaitól.

"Ők csak rendelkeznek az őshazájukról való tudattal, őrzik a tudatot arról a földről, melyből egykor régen őseik érkeztek, és melynek hagyományait, így nyelvét is megőrizték, vagy legalább igyekeztek megőrizni az elmúlt évszázadok során" -
emelte ki Stjepan Mesic.

Azzal folytatta, hogy ma lényegesen más körülmények között élünk azokhoz az időkhöz képest, "amelyekben a kisebbségek évszázadokon át harcoltak az asszimiláció ellen, a többségi nemzetbe való erőszakos beolvasztás ellen, a saját identitás feledése árán".

Most olyan körülmények között élünk, hogy "senki nem fog visszaélni a kisebbséggel, és felhasználni őt arra, hogy a védelmében folytatott harc ürügyén mások területe után nyúljon".

Az egyesülő Európában élünk, melyben "a nemzeti kisebbségek első alkalommal kapnak valós esélyt arra, hogy az országok és népek között a kapcsolódás hídjaivá váljanak".

Nincs rá egyetlen ok sem, hogy a horvátországi magyar kisebbség, valamint a magyarországi horvát kisebbség "ne legyen az országaink közötti kapcsolódás és jószomszédi együttműködés kiegészítő eleme" - közölte.

A horvát államfő köszönetet mondott Magyarországnak "azért a határozott és következetes támogatásért először a NATO-ba való belépésünkhöz, amit már megvalósítottunk, majd pedig az Európai Unióba való belépésünkhöz is, amit hamarosan szintén megvalósítunk".

Kitért arra, hogy számára köztársasági elnökként - miután tízéves mandátuma lejártával december végén új államfőt választanak Horvátországban - utolsó alkalommal találkozik Sólyom Lászlóval.

Hozzátette azonban, hogy elnöki tisztségéből való távozásával nem fog megszűnni érdeklődése a Horvátország határain kívül élő horvátok iránt, ahogy nem szűnik meg politikai ténykedése sem.

Magyarországon mintegy 80 ezer horvát nemzetiségű ember él, szétszórtan az országban. A nyolc etnikai csoporthoz tartozó magyarországi horvátok nagyjából fele három megyében, Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskunban él, képviseletüket összesen 115 helyi kisebbségi önkormányzat látja el.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.