Különvélemény

TASZ: nem látta el alapvető feladatát az adatvédelmi hatóság a Pegazus-ügyben

Bíróság mondta ki, hogy az adatvédelmi hatóság nem védte meg az állampolgárokat. Vajon Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lemond?

2024.03.22 12:45ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hiába fordultak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) a Pegasus nevű kémszoftverrel megfigyelt állampolgárok – Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid és Németh Dániel újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd – hogy tárják fel az őket ért jogsértéseket, a NAIH mindent rendben talált.

A NAIH – aminek alapvető feladata, hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak – azt is figyelmen kívül hagyta, hogy az érintettek újságíróként és ügyvédként különösen szenzitív adatokat kezelnek munkájuk során. Egyedül a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, miszerint a legkisebb információt sem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert ez minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene.

A TASZ értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy az újságírók hiába kérték, a hatóság nem biztosított védelmet nekik, pedig valószínűsíthetően visszaélésszerűen figyelték meg őket a Pegasus szoftverrel. Az pedig, hogy az adatvédelmi hatóság a határozat érdemi információkat tartalmazó részét 2051-ig titkosította, hosszú időre akadályt gördített a jogérvényesítés elé, és kizárólag a megfigyelések elrendelőinek, nem pedig a megfigyeltek érdekeit szolgálja.

Mivel a NAIH-tól nem kaptak érdemi jogvédelmet, a TASZ ügyfelei bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék elsőfokon két perben is úgy ítélt, hogy a hatóság alapjogsértő módon vizsgálta, sérültek-e a Pegasusszal megtámadott ügyfelek jogai, ezért a bíróság új eljárások lefolytatását rendelte el.

A TASZ-közlemény szerint „Az adatvédelmi hatóság alapvető feladata, hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak. Ráadásul nemcsak egy konkrét megfigyelés számíthat jogellenesnek, hanem az a helyzet is, amikor a megfigyelés papíron törvényes, de a törvény annyira megengedő, hogy érdemi alapjogi követelmények hiányában bárki »törvényesen« megfigyelhető. A Pegasus-botrány megmutatta, hogy Magyarországon éppen a parttalan megfigyelési jogosítványok és a független kontroll hiánya jelenti a legnagyobb problémát, amivel szemben azonban a NAIH sem a 2022-es vizsgálatában, sem az egyedi eljárásokban nem vetett fel alapjogi aggályokat, holott ez alapvető feladata lenne.”

Bár a mostani ítélet jogerős, a NAIH a felülvizsgálatát kérte a Kúriától.

A TASZ nemrég az Alkotmányvédelmi Hivatallal szemben is pert nyert: akkor Adrien Beauduin Pegasusszal megfigyelt belga diákaktivista ügyében mondta ki a bíróság, hogy az AH-nak nyilatkoznia kell arról, hogy kezelnek-e róla adatokat. A TASZ a Pegasus-ügy miatt Strasbourgban is eljárásokat kezdeményezett.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.