Háború

Háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány - videón Orbán bejelentése

A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját.

_{2022.05.24 17:16ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A kormányfő elmondta: "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét.
Ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek.
A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát. Ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.
A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet. A járvány elleni védekezés alatt bevezetett veszélyhelyzethez hasonlóan ez is lehetővé teszi a kormánynak, hogy azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és a magyar családokat.
Holnap tájékoztatni fogom önöket az első döntéseinkről."

Módosítani kellett az Alaptörvényt hozzá

A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is - döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés.

A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást.

A parlament ugyancsak elfogadta - 136 igen, 45 nem szavazattal - az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.

A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból - például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt - kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.

Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos - különösen humanitárius, gazdasági - hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.

A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket - erre irányuló indítvány esetén - az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.

Amit nem árt tudni, hogy az Alaptörvény szerint veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.    

Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. A veszélyhelyzet alatt kibocsátott kormányrendeletek 15 napig érvényesek, melyeket az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthat. A veszélyhelyzetet a Kormány megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Megszűnésével a Kormány rendeletei hatályukat veszítik. Fegyveres konfliktus fenyegetettsége esetén a rendkívüli állapot vagy az Alkotmány 19/E. § szerinti időszak kihirdetése lett volna ildomos, míg a veszélyhelyzet kihirdetése nem indokolt a szomszédban zajló háború miatt.

Kihirdetésére okot adhat

- elemi csapás, mint például
        árvíz, belvíz,
        több napon át tartó intenzív hóesés, hófúvás,
        szélsőséges időjárás,
- ipari katasztrófa,
- egyéb veszélyek, mint például
        állati vagy emberi járvány,
        ivóvíz szennyeződése,
        szennyezett levegő,
        a kritikus infrastruktúrának az alapvető ellátását érintő, nagy kiterjedésű és hosszan tartó zavara.

Korlátozható jogok

- a szabadsághoz való jog,
- a személyi biztonsághoz való jog,
- a gondolati, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jog,
- a békés gyülekezéshez való jog,
- a tulajdonhoz való jog.

Nem korlátozható jogok

- az élethez való jog,
- az emberi méltósághoz való jog,
- a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma,
- a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma,
- az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.

Nem korlátozható továbbá

- az Alkotmánybíróság működése és
- magának az alaptörvénynek a hatálya.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter