Oktatás

PISA-jelentés: problémamegoldásban is gyengék a magyar diákok

A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt.

_{2017.11.21 13:00MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén - derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt.

A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.

Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el.

Ez azt jelenti, hogy a vizsgált térségbeli országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia megelőzte Magyarországot, amely Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál teljesített jobban.

Az adatok azt mutatják, hogy például az ausztrál, japán, dél-koreai és amerikai diákok sokkal jobban teljesítenek az együttműködő problémamegoldás terén, mint ahogy az a természettudományos tantárgyak, a szövegértés és a matematika terén elért pontszámaik alapján várható lenne, Magyarországon azonban épp ellenkező a helyzet.

Az OECD-országokban a diákok 7,9 százaléka nyújtott csúcsteljesítményt, a leggyengébben teljesítők aránya pedig 5,7 százalék volt. Magyarország esetében ez a két szám 3,3 százalék, illetve 8,7 százalék.

A lányok mindenhol sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, az OECD-átlagot tekintve 29 ponttal többet értek el a fiúknál. A legnagyobb különbségek Ausztráliában, Finnországban, Lettországban, Új-Zélandon és Svédországban voltak megfigyelhetőek, a legkisebbek pedig Kolumbiában, Costa Ricában és Peruban. Az eredmény ellentétben áll az egyéni problémamegoldást vizsgáló 2012-es PISA-felméréssel, amelyben általában a fiúk nyújtottak jobb teljesítményt.

Az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével. Kiderült, hogy az iskolák között meglehetősen nagyok a különbségek, az egyes oktatási intézményeken belül azonban már kiegyensúlyozottabb a helyzet.

A párizsi székhelyű szervezet tagországaiban a bevándorló hátterű tanulók átlagosan 36 ponttal rosszabbul tejesítettek, mint a többiek.

A dokumentumban kiemelték: a legjobb tanár-diák viszonyról Japánban, Dél-Koreában, Costa Ricában és Mexikóban számoltak be, a legrosszabbról pedig Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban és Hollandiában. Utóbbi öt országban a tanulók közül sokan úgy látják, hogy nem kapnak elegendő támogatást a tanáraiktól, akik gyakran tisztességtelenül járnak el velük szemben.

A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter