Memento

A gettó felszabadítására emlékeztek Budapesten

Az eseményen részt vett Ilan Mor izraeli nagykövet és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere is. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a gettó emlékfalánál.

2016.01.17 19:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI Mohai Balázs

A budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten a Dohány utcában, a gettó emlékfalánál.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében tartott megemlékezésen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt mondta: 71 évvel ezelőtt a mostani megemlékezők vagy rokonaik megtapasztalták, hogy milyen szörnyű lehet az emberi gyarlóság, hogyan lehet bezárni embereket a származásuk, vallásuk miatt, megfosztani őket emberi mivoltuktól, az élet lehetőségétől, és állatokként beterelni őket egy város kis területére, aztán marhavagonokban a halál felé küldeni.

Ezek az emberek megtapasztalták a borzalmakat és a szabadulást is - tette hozzá. Megfogalmazása szerint a gettó abban az időben fizikai körbezárást jelentett, de lehet gettóról beszélni szellemi, spirituális értelemben is. Szerencsére már nincsenek gettók fizikai értelemben, de a felszabadulásra emlékezve arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy "ne zárjuk magunkat szellemi gettóba, ne vegyük körül magunkat falakkal" - mondta.

Ne történhessen meg az - folytatta -, hogy nem leszünk elég nyitottak a világra, a másként gondolkodó emberekre, amint az sem, hogy attól félve, hogy mások mit gondolnak, nem merjük elmondani gondolatainkat, nem merjük megélni identitásukat, vállalni vallásunkat.

A megemlékezésen Arányi György holokauszt-túlélő felidézte 1944 karácsonyát, amikor az auschwitzi haláltáborban társaival egy dalt énekeltek arról, hogy "minden elmúlik egyszer, minden a végéhez ér, minden december egy új májust ígér", közben pedig az orosz ágyúkat hallgatták. A felszabadulást 1945 májusában élte meg, amikor németek helyett amerikai katonák hangját hallotta.

Az eseményen részt vett Ilan Mor izraeli nagykövet és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere is. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a gettó emlékfalánál.

A budapesti "nagy" gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A gettó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. Az ostromot és a nyilasok rémuralmát 70 ezer ember élte túl a nagy gettóban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.