Tapolcai választás

Ab: nem alaptörvény-ellenes az MSZP-DK jelöltjéről szóló fideszes kisfilm

Az Alkotmánybíróság szerint mindössze véleménynyilvánítás az, hogy a Mal Zrt. "vezetői között ott ült Pad Ferenc", akinek a "dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett".

_{2015.04.21 12:46MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában (Ab) a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva kimondta, hogy nem alaptörvény-ellenes a Fidesz ajkai szervezete által az időközi képviselő-választási kampányban közzétett kisfilm, amely az MSZP-DK közös jelöltjét összefüggésbe hozta az ajkai vörösiszap-katasztrófával.

Az interneten március 29-én közzétett, Pad Ferenc bemutatkozik című videofelvételen elhangzott, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. "vezetői között ott ült Pad Ferenc", akinek a "dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett".

Az eljárás kezdeményezői szerint a videó valótlan tényeket híresztel, sérti a jelölt becsületét és a választók jogos érdekét, mert negatívan befolyásolhatja a közvéleményt.

Az ügyben eljáró választási bizottságok elutasították a beadványt, mert álláspontjuk szerint a jelölt a katasztrófa idején a Mal Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt, ez pedig a közfelfogás szerint azonos megítélés alá esik a társaság vezetőségi tagságával. Egyebek mellett azért, mert a felügyelőbizottságnak és tagjainak kötelezettségei közé tartozik minden, a vállalat működésével kapcsolatos anomália jelzése, ám a Mal Zrt. részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében - indokolták döntésüket.

A Kúria azonban megváltoztatta a döntést, és azt állapította meg, hogy a valótlan tényállítások miatt jogsértő a kisfilm, valótlan tényállításai megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelvet.

Az Ab ugyanakkor 14 alkotmánybíró egyhangú döntésével megsemmisítette a Kúria határozatát azzal, hogy sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a közügyek szabad vitatása a véleményszabadság fokozott védelme alatt áll, továbbá társadalmi érdek, hogy a választási kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő-támogató szervezet programját is megvitassák. Mindez kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak.

Az Ab a tapolcai választással kapcsolatos határozatában többször hivatkozott arra a két hónappal ezelőtti, szintén egyhangú döntésére, amelyben a veszprémi időközi választással kapcsolatban szintén a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva semmisítették meg a Kúria határozatát.

A Kúria akkor azt mondta ki, hogy a baloldali pártok által támogatott független Kész Zoltán - aki utóbb megnyerte a választást - képviselőjelöltként valótlan tényállítással megtévesztette a választókat. (Kész Zoltán kampányában arról beszélt, hogy a választáson 12 jelölt indul, közülük 11 fideszes "kamujelölt, az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandor".)

Az Ab azonban februárban is a véleményszabadságra hivatkozva semmisítette meg a Kúria döntését, kiemelve, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a jelöltek és a jelölőszervezetek által folytatott kampánytevékenységre. A választási kampányban a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait, továbbá "a választási kampány során tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni".

Veszprém megye 3-as - tapolcai, ajkai, sümegi - országgyűlési egyéni választókerületben azért kellett április 12-én időközi választást tartani, mert a térség fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter