A rendőr beleegyezése nélkül is

Nyilvánosságra hozható a rendőri intézkedésről készült fotó

A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélúan történik.

2014.09.24 15:42MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/anankkml

Az Alkotmánybíróság (Ab) abban az ügyben határozott, amelyet az Index hírportál kezdeményezett azért, mert egy perben a bíróság jogsértőnek minősítette fotók közlését. A Kúria az MTI megkeresésére azt közölte: elemzik az AB határozatot.

Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a nyilvánosság számára a fotókat.

Az Index, az Eötvös Károly Intézet és a Majtényi László Ügyvédi Iroda azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület ezt követően semmisítette meg a tábla ítéletét, mivel megállapítása szerint az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.

A Kúria az MTI megkeresésére az AB határozatára úgy reagált: folyamatosan figyelemmel kísérik az AB határozatait. Ennek nyomán elemzik a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét megsemmisítő AB határozatot is.

A Kúria tanulmányozza, hogy a határozat mennyiben érinti a kapcsolódó jogegységi határozatot, s hogy indokolt-e bárminemű lépés megtétele - tették hozzá.

Az Ab szerdán közzétett határozatában olvasható értelmezés szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosságnak, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti. Ilyen lehet például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása - olvasható a határozatban.

Keddi keltezésű határozatának indoklásában az Ab kimondta: a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett embert tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.

A határozat indoklása kitér arra, hogy az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, és a sajtószabadság minden kétséget kizáróan ezek közé tartozik.

Már az 1848-as forradalom egyik fő követelése volt a sajtó szabaddá tétele, a március 15-én közzétett kiáltvány 12 pontja közül a legelső mondta ki: "Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését." A határozat meghozatalában részt vevő 14 alkotmánybíró közül három - Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - csatolt a dokumentumhoz különvéleményt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.