Parlament

Új Országgyűlés - új munkarend

Az eddigiektől számos ponton eltérő munkarend vár a ma megalakuló Országgyűlés képviselőire az új házszabály alapján, amely a plenáris ülésről a bizottságokba terelte a részletes vitákat.

2014.05.06 07:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A parlament tavasszal, utolsó rendelkezései között fogadta el az új házszabályi rendelkezéseket a kormánypártok javaslatára.

Az egyik legnagyobb újdonság, hogy a házelnök egy bizottságot jelöl ki a részletes vita lefolytatására, de más bizottság is bejelentheti, hogy a javaslat egy részét meg kívánja tárgyalni.

A képviselők az általános vita napirendre vétele után három napig nyújthatnak be módosító indítványokat a részletes vitára, korábban ezt a határidőt az általános vita vége jelentette.

A módosító javaslatok megtárgyalása után minden bizottság jelentést nyújt be, valamint egy olyan bizottsági módosító javaslatot, amely a bizottság által támogatott képviselői módosító indítványokat, illetve a testület saját indítványait tartalmazza. A bizottságok állásfoglalásáról először az eredeti javaslat előterjesztője nyilatkozhat, majd a törvényalkotási bizottság értékeli a jelentésekben foglalt módosításokat.

A törvényalkotási bizottság vezetője az Országgyűlés törvényalkotási alelnöke, a fideszes Gulyás Gergely lesz, akinek feladata összegezni a különböző bizottsági jelentéseket, illetve azokat akár ki is egészítheti. Az előterjesztő az ezek alapján kialakult egységes javaslatot a törvényalkotási bizottság elnökének küldi meg, aki továbbítja azt a házelnöknek.

A vita ezt követően visszakerül az Országgyűlés plenáris ülésére, ahol a képviselők dönthetnek a kialakult javaslat végleges elfogadásáról.

A házszabály értelmében a frakcióalakításhoz legalább öt képviselő szükséges, de az önálló listán parlamentbe jutó pártoknak már három mandátum után is képviselőcsoportjuk lehet.

Formailag megszűnik a korábbi, hosszadalmas név szerinti szavazás, amikor a képviselők nevük elhangzása után szóban szavazhattak. A név szerinti szavazás fogalma ezentúl a szavazatszámláló gép alkalmazásával történő nyílt szavazással egyezik meg.

Fotó: parlament.hu

A nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontok tárgyalásakor fejthetik ki véleményüket a plenáris ülésen, továbbá ezekben az ügyekben határozati javaslatokat terjeszthetnek elő és kérdést tehetnek fel, a szavazásokban azonban nem vehetnek részt. A szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak.

Változik a költségvetés elfogadásának menete is, megszűnik ugyanis az a korábbi gyakorlat, amikor a költségvetés fő számait egy külön vitaszakasz után fogadták el, majd utána a fejezeteken belül újranyitották a vitát.

A képviselői tiszteletdíj csökkenthetővé válik, ha a képviselő igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés, vagy a bizottság törvényben meghatározott számú ülésén.

Előírás továbbá, hogy a törvényjavaslatok benyújtásától legalább hat napnak kell eltelnie az általános vita megkezdéséig, a házszabálytól való eltéréshez pedig négyötödös többség kell.

Az ülések kezdetekor a képviselők és az ülést vezető elnök felállva köszöntik a választópolgárok közösségét, valamint - az ülésvezető felszólítására - a köztársasági elnököt.

A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízza, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.