1920. június 4.

Ünnepnap vagy gyásznap? - az összetartozás napján is folyt a kampány

Az összetartozásért, összefogásért emeltek szót közjogi méltóságok, kormánytagok, ellenzéki és parlamenten kívüli politikusok a nemzeti összetartozás napján.

_{2013.06.04 21:56MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Az összetartozás dala, Fotó: MTI}

Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. Áder János köztársasági elnök felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki fiatalokat látott vendégül hivatalában.

Az államfő azt a tanulságot vonta le, hogy még azokban a fiatalokban is feldolgozatlan emlékként él Trianon, akiknek nemhogy a két világháborúról, de a szocializmusról sincs személyes élményük.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt: a magyarságnak ez a nemzeti gyász napja, míg az egykori európai döntéshozó politikusoknak csak egy történelmi tény, amelyről el lehet felejtkezni, amelynek következményeit úgy kell elfogadni, ahogy évtizedek során kialakult.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: a trianoni békekötés évfordulója gyásznap ugyan, de egyben a magyarság megmaradásának ünnepe is kell hogy legyen. A magyarság csak egészében, a nemzetrészekkel együtt tud megmaradni - tette hozzá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint előremutató válasz, amikor "következetesen kiállunk a határainkon túl élő magyarság jogaiért, nem teszünk engedményeket, ha nemzeti érdekeink védelméről van szó és amikor nyugodtan vállaljuk, hogy az unión belül is a nemzetek Európájában gondolkodunk".

Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt: akkor van igazán értéke a nemzeti és európai összetartozásnak, amikor a válság és - mint fogalmazott - "az egymásnak feszülő válságkezelési koncepciók miatt" az összetartozás-tudat gyengülni és összekuszálódni látszik. "Mindent támogatunk, ami erősíti az összetartozást és mindent ellenzünk, ami gyengíti azt" - tette hozzá. Újabb nemzeti emlékhelyeket is felavattak, köztük az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás napja a valódi európaiság és a kompromisszumot nem ismerő rendszerváltozás napja is.

"Túléltük"

_{Koncert a Parlamentben, Fotó: MTI}

Nyíradonyban Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról beszélt: 2013-ban nem a harmincas évek történelemszemléletére van szükség, hanem olyan viszonyulásra, mely az új évezredben érvényes kérdésekre ad választ.

Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen Répás Zsuzsanna azt mondta: 2013-ban a nemzeti összeomlás gyásza helyett a nemzet összetartozását, soha nem múló egységét ünnepeljük.

A Tolna megyei Tamásiban a város trianoni emlékművének avatása alkalmából rendezett ünnepségen Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke azt mondta: Trianon fájdalmas emlék, amíg lesz magyar a Földön, nem tudja igazságosnak mondani azt, ami akkor történt.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere arról beszélt: a magyar nemzet az egységét legteljesebben az Európai Unión belül tudja kivívni, hiszen a nemzeti önrendelkezés, az autonómiatörekvések, valamint a kollektív bűnösség elvének a jogrendszerből való kizárása csakis e szövetségen belül érvényesíthető.

A Fidesz szóvivője, Hoppál Péter összefogást kért, hogy "ne térhessenek vissza az ország élére azok, akiknek a nemzeti összefogás nem érték".

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Heves megyei Recsken azt mondta: miközben a szívünkben keserűség, felháborodás, megaláztatás van, öntsünk a szívünkbe reményt is, mert Trianon nemcsak azt jelenti, hogy szörnyű tragédiát kellett átélnünk, hanem azt is, hogy túléltük

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke közleményében arról írt: a magyar nemzet láthatatlan újraegyesítése zajlik, amikor elveszítik gyakorlati jelentőségüket a határok Magyarország, Erdély, a Felvidék és hamarosan Horvátország között. Ha a folyamat tovább halad, még közelebb kerülhetnek ehhez a Vajdaság és Kárpátalja magyarjai is.

A nemzet megosztása?

_{Megemlékezés Királyhalmon, Fotó: MTI}

Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője közleményében azt írta: Magyarország felosztása olyan traumája a nemzetnek, amelyet nem felold, hanem tovább súlyosbít az, aki a nemzet további megosztására használja fel Trianon ügyét.

A volt miniszterelnök szerint a kormányoldal ezt teszi, amikor a megosztás politikáját exportálja a határon túli magyar közösségekbe, és amikor kormánypárti pr-akcióvá fokozza le a nemzeti összetartozás napját.

Vadai Ágnes, független országgyűlési képviselő, a DK tagja arról beszélt: véleménye szerint a Himnusz az a dal, amelyik párthovatartozástól függetlenül összeköti a magyarokat. Szavai szerint a kormány mégis úgy gondolta, hogy "az adófizetők pénzén irat egy gagyi dalt" és megkéri az iskolásokat, hogy június 4-én este hatkor énekeljék el azt.

Az LMP fiatalok számára hirdetett pályázatot, amelyen a résztvevők ökopolitikai, természetvédelmi szempontból vizsgálnák a trianoni békediktátum máig tartó hatásait. Mile Lajos országgyűlési képviselő kiemelte: a trianoni diktátum után Magyarország erdőinek 85 százalékát, illetve vízgyűjtő területeinek komoly részét elveszítette.

Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő azt mondta: emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat. Szerinte ez történelmi lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam követeléseket támasszon a délvidéki jogsértésekkel szembeni fellépés és a nemzeti önrendelkezés jogának érvényesítése érdekében.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter