Bűnösek a vádlottak

Közérdekű munkára ítélték Budaházyékat az Erzsébet-híd lezárásáért

Harminc nap közérdekű munkára ítélte Budaházy Györgyöt és öt társát az Erzsébet-híd hat évvel ezelőtti lezárása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen hétfőn.

2008.06.16 12:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A bíróság közérdekű üzem megzavarásának kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ítélet szerint ez esetben a közérdekű üzem a BKV, ám miután a működés jelentős mértékű megzavarása nem következett be, a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. Az Erzsébet-híd forgalmát 2002. július 4-én, egy hétköznap reggel keresztbe állított személygépkocsikkal akasztotta meg néhány tucatnyi demonstráló, és a forgalom csak délre állt helyre.

Budaházy e cselekménye előtt nem sokkal tűnt fel a közéletben. A hídfoglalásról a büntetőeljárás során azt mondta, a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon leadott szavazócédulák megsemmisítése után "a csalások soha többé ki nem deríthetők". A vádlottak tagadták bűnösségüket, védőik szerint nem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak.

A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint. Hétfői első fokú ítéletében e bűncselekmény kísérletéért egyformán 30 nap közmunkával munkával sújtotta a bíróság mind a hat vádlottat. A védők felmentésért, az ügyész súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért fellebbeztek, így az Erzsébet-híd lezárásának ügye a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd másodfokon.

Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, Budaházy védője szerint ebben az ügyben az Alkotmánybíróság legutóbbi, a gyülekezési joggal, feljelentés nélküli demonstrációkkal kapcsolatos döntésének és a strasbourgi bíróság e tárgyú határozatainak szellemében a büntetőbíróságnak bele kellett volna helyeznie a hídfoglalást a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlására irányuló történeti összefüggésbe, és össze kellett volna mérnie a közérdekű üzemek működéséhez, illetve az alapvető jogok gyakorlásához fűződő érdekeket.

Gaudi Nagy Tamás hangsúlyozta: egy alkotmányos jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, veszélyes útra lép a közhatalom, ha büntető- vagy szabálysértési eljárásokkal kívánja ellehetetleníteni az alapvető jogaikkal élő polgárokat. Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy az eljárás során kiderült: a többórás forgalmi fennakadás elsősorban azért állt elő, mert a helyszínre egyébként hamar kiérkező rendőrök megmagyarázhatatlan okból hosszú ideig nem intézkedtek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.