Kérdésekre nem válaszolt a vádlott

Kivédhetetlen volt a vörösiszap-katasztrófa

Előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a vörösiszap-katasztrófa.

_{2012.10.15 15:45MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A vádlott, D. József, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese - aki nem ismerte el bűnösségét - négy órán át olvasta fel írásos vallomását a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt, de kérdésekre nem válaszolt. D. József kijelentette: a vádiratban tévesen szerepel, hogy a zagytározó felszínén átlagosan egyméteres vízoszlop volt, mivel ez a műszaki adottságok miatt lehetetlen. Beszélt arról, hogy a X-es kazettában a környezetvédelmi engedélynek megfelelő mennyiségű vörösiszapot tároltak, amit lúgos vízzel juttattak oda, de ezt a vizet tovább is felhasználták; a körfolyamat miatt volt látható a tározón a víz, aminek lúgtartalma az előírásoknak megfelelt.
 
D. József vitatta a gátszakadás vádiratban rögzített időpontját (a 12.05 és 12.10 között helyett, számításai szerint az 12.14 perckor következett be), valamint a szennyezés fokát és vádiratban rögzített mértékét is. Vallomásában többször kitért arra, hogy az akkor érvényben lévő rendeletek és besorolások szerint a vörösiszap nem számított veszélyes anyagnak, az ajkai üzem pedig veszélyes üzemnek; a Mal Zrt. X-es tározónál folytatott tevékenysége nem tartott a Seveso-rendelet alá. Megismételte a korábbi vallomásokban is elhangzottakat: a Mal Zrt. az engedélyekben szereplő mennyiségű és összetételű vörösiszapot kezelte. 

A hatóság pedig nem emelt kifogást a hulladék mennyisége miatt; a kenyerestanyai szivattyúház úgynevezett "vész max" jelzése nem utalt a katasztrófa kialakulására, a megnövekedett szivattyúműködés nem hozható összefüggésbe a katasztrófával, nem nevezhető vészhelyzeti előjelnek. D. József hangsúlyozta, hogy a katasztrófa nem a Mal Zrt. munkatársainak mulasztása miatt következett be. Vallomása szerint a kazettákat naponta körbejárással ellenőrizték, a szükséges karbantartásokat elvégezték; a kazetta megerősítését egy szakhatóság sem tartotta szükségesnek.
 
A szakadást az altalajban végbemenő talajmechanikai jelenségek okozták, nem a gát falának állékonysága - jegyezte meg. Felidézve a katasztrófa napját azt állította, hogy a katasztrófa mértékéről akkor kapott valós képet, amikor a helyszínre érkezett, addig úgy vélte, kisebb méretű a baleset.

Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 terhelttel szemben. 

Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához, a vádlottak - akik akkor valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak - a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is. 

A tárgyalás kedden B. Zoltán, a Mal Zrt. cégvezetőjének meghallgatásával folytatódik. Vallomása tervezett vizuális szemléltetésével kapcsolatban Fejes Péter ügyész hétfőn kétségeit fogalmazta meg és észrevételt tett, Szabó Györgyi bíró ezekre azt válaszolta: a bíróság nem kívánja korlátozni a vallomástételt azzal, hogy megtagadja az első rendű vádlottól a vizuális szemléltetést.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter