Kurucos ellenállás Magyarországon

Van még mit tanulnia Magyarországnak az EU-ban

Szakértők szerint van még mit tanulnia Magyarországnak az Európai Unióban, főként az uniós érdekérvényesítésben, ráadásul négy évvel a csatlakozás után a magyar állampolgárok még mindig távolinak érzik a brüsszeli döntéshozatalt.

2008.05.09 06:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Balázs Péter, a Közép-Európai Egyetem professzora és Arató Krisztina, az ELTE Politikatudományi Intézetének adjunktusa erről a május 9-i Európa nappal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek. Balázs Péter szerint Magyarországnak "fel kell nőnie" ahhoz, hogy hatékonyan képviselhesse nemzeti érdekeit. Az összes új - egykori szocialista ország - tagállam a szuverén politikacsinálás nehézségeivel küzd. Ezek az országok nem szokták meg a "szabad levegőt", nem szokták meg az állami szuverenitásnak azt a felsőbb fokát, amelyet az Európai Unióban lehet és kell gyakorolni.

Kitűnő technikái vannak viszont a behódolásnak, az alkalmazkodásnak és az ellenállásnak. A "kurucos ellenállásban" Lengyelország és Magyarország áll az élen. Az unióban azonban nem a behódolás és nem is a kőkemény ellenállás kell - hangsúlyozta. Magyarország volt első uniós biztosa ugyanakkor rámutatott: Magyarországról nagyon sokan megtalálták már helyüket az Európai Unióban. A magyar európai parlamenti képviselőknek kifejezetten jó a teljesítményük.

A kormányzati képviselet nagyon jól működik szakértői szinten, de egyre feljebb haladva a politikusok Balázs Péter szerint kevesebb dicséretet érdemelnek. A minisztereknek nehezebb dolguk van - tette hozzá, de például Gráf József földművelésügyi miniszter nagyon jól teljesít. Több ügyben vannak Magyarországnak szövetségesei, de a szövetségeskeresésben a magyar diplomácia kapacitása véges, az energiákat ugyanis lekötik a belpolitikai viták - emelte ki Balázs Péter. Arató Krisztina is úgy vélte, hogy Magyarország egyelőre kevésbé politizál önállóan: inkább a magyar szavazatokra számítanak más tagállamok, ahelyett, hogy Magyarország gyűjtene maga köré szövetségeseket.

Ez nemcsak az ország méreteitől függ, hanem a tapasztalattól is. A helyzet a 2011-es elnökséggel talán megváltozhat, akkor ugyanis nagyobb figyelem irányul majd az országra - tette hozzá. A szakértő szerint Magyarország összességében jó úton van afelé, hogy megtalálja a helyét a közösségben. A magyar belpolitikában azonban szinte egyáltalán nem jelenik meg, hogy a politikai erők milyen Európát képzelnek el, de azt sem lehet tudni, hogy egy-egy konkrét szakpolitikai kérdésben milyen álláspontot képviselnek a pártok - fűzte hozzá.

A két elemző egyetértett abban, hogy a brüsszeli döntéshozatal még mindig távolinak tűnik a magyar választópolgároknak. Balázs Péter szerint az emberek azért érzik távolinak maguktól Brüsszelt, mert az valóban távoli: olyan kormányzati szintről van szó, amely egy fokkal messzebb van a nemzeti szinttől. Bármit is teszünk, ez mindig is messzebb lesz, de lehet javítgatni rajta - vélte.

Az unió sok olyan kérdéssel foglalkozik, amely érdekli és érinti az állampolgárokat. Így például a génkezelt kukorica, a belbiztonság, vagy a klímaváltozás. Az embereket ugyanakkor nem egy-egy konkrét téma érdekli, hanem az, hogy az unió tesz-e valamit a feladatok megoldásáért. Az uniónak tehát bizonyítania is kell, nemcsak "sziporkáznia". A lisszaboni szerződéssel több arca lesz az Európai Uniónak, például az elnökkel és a külügyi képviselővel.

Ez már önmagában segíthet, hogy közelebb kerüljön Brüsszel az állampolgárokhoz - mondta Balázs Péter. Arató Krisztina ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a lisszaboni szerződés a polgárközeliség megteremtésében visszalépést jelent az eredetileg tervezett alkotmányhoz képest, hiányoznak belőle az érzelmekre ható elemek. Rámutatott: érezhető olyan törekvés az Európai Unióban, hogy a polgárok lássák, mi az unió gyakorlati haszna. A roamingtarifák letörése például tipikusan olyan uniós intézkedés volt, amely minden állampolgárt érdekelt és érintett.

A brüsszeli törekvés egy adott témában sikeres lehet, de kérdés, hogy a közösség általános értékelése is javul-e ezektől az intézkedésektől - fűzte ugyanakkor hozzá. Az, hogy Brüsszel közelebb kerüljön az állampolgárokhoz, nem az intézkedésektől függ, hanem strukturális kérdés. Ugyanis addig, amíg nem nyilvánvaló mindenki számára, hogyan működik a közösségi döntéshozatal, addig felületi kezelések a kommunikációs elemek.

Ráadásul a rendszerváltás után, egészen a csatlakozásig Magyarországon az állampolgárok és a döntéshozók is a "mi-ők" keretrendszerben gondolkodtak az Európai Unióról. 2004 után azonban megszűnt az "ők" és csak "mi" lettünk. Ez komoly lelki átállás is, időt vesz igénybe ennek a közösségérzetnek a kialakulása - hangsúlyozta Arató Krisztina.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.