Május 1-jétől csak az MSZP alkotja a kormányt

Az SZDSZ utolsó napja a kormányban

Az SZDSZ ma tölti utolsó napját a kormányban, miniszterei és államtitkárai a szerdai kormányülésen vesznek részt utoljára. Csütörtökön már nem tagja a kormánykoalíciónak az SZDSZ, miután a liberális párt április 27-iki rendkívüli küldöttgyűlésén így határozott.

2008.04.30 07:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szabad demokraták legfőbb döntéshozó fóruma múlt vasárnap 84 százalékos többséggel hozta meg döntését. A koalícióból való kilépésnek az volt az előzménye, hogy március végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, amit a liberális párt a reformok feladásaként, a két párt közötti együttműködés felmondásaként értékelt. 

Az SZDSZ parlamenti frakciója még aznap arra kérte a párt ügyvivő testületét, döntsön arról, hogy a párt minisztereit és államtitkárait április 30-i hatállyal hívják vissza a kormányból. Az ügyvivő testület ezt a döntést egyhangúlag hozta meg. A testület ezzel párhuzamosan azt javasolta a párt országos tanácsnak, hívja össze a koalícióból való kilépésről döntő küldöttgyűlést. Múlt vasárnapi tanácskozásán az SZDSZ küldöttei 434 igen, 53 nem szavazattal és 32 tartózkodással döntöttek a koalícióból való kilépésről. 

A döntés azt eredményezi, hogy május 1-jétől csak az MSZP alkotja a kormányt, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent. Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László, valamint Csákabonyi Balázs és Szántó János betegsége miatt ténylegesen 186 szocialista képviselő van az Országgyűlésben. 

Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az "igazi" kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait. 

A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.