A közszereplői minőségtől

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár jelen írásában oly módon elemzi a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget határozza meg, majd a személyiségvédelem azon területeit érinti, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest.

2011.08.29 07:00dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A fejlett demokráciákban igen hangsúlyos a közélet szereplői bírálatának lehetősége, a közéletről szabadon történő véleményalkotás, ami a közszereplők személyén túlmenően igen jelentős befolyással bírhat egyes esetekben a társadalom életére, a politika, a tudomány és művészet dimenzióira. Az ezzel kapcsolatos alapprobléma mindenhol az, hogy a fenti igen fontos érdek (a közélet tisztasága, a fontos társadalmi érdekekben a közvélemény alakítása, a véleményalkotás szabadsága) összeütközésben áll az egyén személyiségi jogainak védelmével.

A rendszerváltást megelőzően – mint ahogy a diktatúrákban általában – nem volt lehetőség a közélet kérdéseivel kapcsolatos nyílt véleménynyilvánításra, főként a politikában részt vevő közéleti szereplők bírálatára, és általánosságban a személyiségi jogoknak nem volt jelentősége a joggyakorlatban. Ezért a rendszerváltást követően a jogalkotókra, illetve a jogalkalmazókra kiemelkedő szerep hárult a jelen tanulmánnyal érintett területen. Mivel a polgári jogi jogszabályok a közszereplőkkel kapcsolatos személyiségvédelem terén igen szűkszavúak, ezért a polgári bíróságokra hárult a feladat, hogy a rendelkezésre álló szabályozást tartalommal töltsék meg. Ebben – a később kifejtettek szerint – kiemelkedő feladatok jutottak az Alkotmánybíróságnak, amely több határozatában (amelyek közül legkiemelkedőbb a 36/1994. (VI.24.) AB határozat) alapvetően meghatározta a bírósági gyakorlat alakulását, és útmutatást nyújtott az összeütközésbe kerülő alkotmányos alapjogok vonatkozásában.

Jelen dolgozatban oly módon elemzem a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget kísérlem meg meghatározni, majd a személyiségvédelem azon területeit érintem, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest. Az egyes felmerülő kérdések kapcsán néhány általános meghatározást és megállapítást követően a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatát és az Ítélőtáblák témához kapcsolódó fontosabb döntéseit említem meg. Az ítélőtáblák határozatainak megjelölt száma az anonimizálást követően a határozatoknak adott szám.

[1/11]next
  1. 1. oldal
  2. A közszereplői minőség
  3. A közszereplői minőség - folytatás
  4. Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában
  5. Közszereplők személyiségi jogi védelme
  6. Névvédelem
  7. Közszereplők képmásának védelme
  8. Közszereplők titok- és adatvédelme
  9. A közszereplők emberi méltóságának, becsületének és jóhírnevének védelme
  10. Folytatás
  11. Folytatás

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.