Aligha...

Sikeres volt-e a magyar EU-elnökség? - 1. rész

Részben nagyon, részben a lehető legkevésbé. Ez a válasz adható a július elsejével véget ért magyar elnökség eredményességét firtató kérdésekre.

_{2011.07.13 07:26}_{sabater - ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A magyar elnökség alatt szakpolitikai, integrációs szinten sokat lépett előre az Európai Unió, és ezt természetesen a Brüsszelben és Strasbourgban dolgozók is elismerik. De politikai szinten konfliktust konfliktusra halmozott az Orbán-kormány – és nem is mindig jött jól ki belőlük. Cikksorozatunk első részében sorra vesszük az eredményeket, hogy a második részben érkezzen a feketeleves.

Az Európai Parlamentben a magyar elnökséget lezáró vita keretein belül senki sem vitatta, hogy szakmai szinten a magyar elnökség meglehetősen sikeres volt. Hogy ez mennyiben a szakértők és mennyiben a szakértői gárdát is irányító politikusok eredménye, azt a kormányzat és az ellenzék nyilván eltérő módon értékeli. Ugyanakkor az előrelépések azt jelzik, mindenki tette a dolgát: hiszen a magyar elnökség alatt rohamléptékben fejlődött az európai integráció, ami a görög válság idején nem kis dolog.

Gazdasági integráció

Részben egyébként éppen a görög válság hatására indult el az a folyamat, amit az EU-ban „gazdasági kormányzásnak” neveznek. Ez röviden azt jelenti, hogy a tagállamok a jövőbeli válságok elkerülése végett a világban példátlan módon összehangolják gazdaságpolitikájukat: átfogó makrogazdasági felügyeleti rendszert, mélyebb koordinációt, állandó válságkezelő rendszert és erősebb intézményrendszert hoznak létre.

Emellett megerősítik a Stabilitási és Növekedési egyezményt, ami valószínűleg azzal jár majd, hogy szigorúbban felügyelik a tagországok költségvetését és államháztartási hiányát, illetve az ezzel kapcsolatos szankciók is életbe fognak lépni – eltérően az eddigi gyakorlattól. Gazdasági téren szintén fontos előrelépés az integrált európai energiarendszer politikai elveinek lefektetése, azonban ennek kialakítása még sokáig várat magára, ugyanis 2011-ben emellé finanszírozási tervet nem sikerült mellékelni, holott az meghatározó fontosságú lenne Európa energiabiztonságának szempontjából.

A stratégiák féléve

A magyar EU-elnökség alatt két jelentős stratégia is született, amelyek hosszú távon határozhatják meg az Európai Unió hozzáállását egyes területekhez. Az első a Duna Stratégia, amely a Duna vízgyűjtőjéhez tartozó 14 ország fejlesztéspolitikáját hivatott összehangolni. Ennek kifejezett előnye, hogy már a konkrét eszközök és célok tekintetében is megállapodás született. Azzal, hogy a megállapodás nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország szerződése lesz, az Unió külpolitikai kapcsolatai is erősödnek.

Szintén e félévben született az Európai Roma Stratégia. Ez a roma integrációban komoly előrelépés lehet, természetesen csak akkor, ha a tagállamok betartják az abban lefektetett elveket. A stratégia a romák lakhatását, oktatását, foglalkoztatását és egészségügyi hozzáférését hivatott rendezni, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével.

Jogalkotás és bővítés

Ezzel egyébként nem ért véget a magyar sikerek sorozata: a magyar elnökségnek kilenc területen is sikerült előmozdítania a közösségi jogalkotás folyamatát. A magyar diplomácia koordinációja alatt többek között a határokon átnyúló közlekedésbiztonság, az energiapiac integritását és átláthatóságát biztosító szabályozás és az egységes európai vasúti térség megteremtését célzó megállapodásokat sikerült előkészítenie.

Emellett fontos magyar cél volt a Horvátországgal való csatlakozás előkészítése, amit szintén kiemelkedő magyar sikernek nevezhetünk. A magyar elnökséget követően úgy tűnik, Horvátország már 2013-tól tagja lehet az Európai Uniónak. Ez ráadásul újabb kapukat nyit ki az Európai Unió további bővítése előtt is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!