Földmozgás

A legnagyobb földrengés Anglia történelmében

A Dogger Bank-i rengés tudományos öröksége - így alakította át a brit szeizmológia szemléletét a történelem legerősebb angliai földrengése.

2025.11.21 08:57ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Bár a Brit-szigeteket ritkán hozzák összefüggésbe jelentős földrengésekkel, 1931. június 7-én egy különösen erős, a térségben szinte példátlannak számító szeizmikus esemény rázta meg az országot. A Dogger Bank-i rengés a maga 6,1-es magnitúdójával máig a legerősebb, amelyet valaha mértek az Egyesült Királyság történetében.

A hajnali órákban, valamivel fél kettő után a brit partoktól mintegy 100 kilométerre, a Dogger Bank nevű tengerfenéki hátság térségében pattant ki az a földrengés, amely azonnal bekerült a brit szeizmológia történetébe. A rengés ugyan a tenger alatt zajlott, de ereje elég volt ahhoz, hogy az egész országban érezhető legyen, sőt visszhangja Belgiumig, Franciaországig és Norvégiáig elért. A mélyben, mintegy 23 kilométeres fészekmélységben keletkezett rengéshullámok különleges intenzitással terjedtek tovább a sekélyebb tengeri talapzaton, ami felerősítette a lökéshatást a szárazföld felé.

A brit keleti partvidék városai, köztük Hull, Scarborough és Filey számoltak be a legnagyobb károkról. Kémények dőltek össze, ablakok törtek ki, épületek vakolata repedt meg. Filey egyik ikonikus épülete, a templomtorony is megrongálódott: a beszámolók szerint a torony csúcsát a rezgések ereje megcsavarta. Bár haláleset nem történt, kisebb sérülésekről és tömeges riadalomról érkeztek hírek – ami érthető egy olyan országban, ahol a lakosság ritkán találkozik ezzel a természeti jelenséggel.

A British Geological Survey értékelése szerint a Dogger Bank-i földrengés továbbra is az Egyesült Királyság legerősebb, műszerekkel is rögzített rengése. A szigetország területén jellemzően csak 3-as–4-es magnitúdójú mozgások fordulnak elő, és a ritka nagyobb rengések sem haladják meg az 5-ös értéket. A tudományos közösség utólag egyetért abban, hogy ha a Dogger Bank-i földrengés nem a tenger alatt, hanem lakott területek alatt pattant volna ki, annak következményei akár súlyosak is lehettek volna, hiszen a korszak infrastruktúrája nem rendelkezett szeizmikus védelemmel.

A szeizmológiai elemzések szerint Nagy-Britannia ugyan nem helyezkedik el aktív lemezhatárok közelében, de a régiót kisebb, inaktívnak vélt törésvonalak szövik át, főként a tengerfenéken és a Skót-felföld alatt. Ezek időnként képesek kisebb, de nem elhanyagolható erejű földrengésekre. Az 1931-es eset pedig jól példázza, hogy a földkéregben zajló feszültségek felhalmozódása még a geológiailag csendes régiókban is hirtelen, intenzív energiakibocsátást okozhat.

A Dogger Bank-i földrengés hosszú távú tudományos jelentősége abban áll, hogy nagyban hozzájárult a brit szeizmikus megfigyelőhálózat fejlesztéséhez és a régió szeizmikus kockázatainak újraértékeléséhez. Dr. Brian Baptie, a BGS vezető szeizmológusa a mai napig emlékeztet arra, hogy „az ilyen földrengések ritkák Britanniában, de arra figyelmeztetnek, hogy bolygónk folyamatos mozgásban van – akkor is, ha ezt a felszínen csak időnként érezzük.”

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.