Cudar cunami

Szökőár: inkább árt, mint használ a partmenti védelem

A szárazföldön lakókat védeni hivatott, part menti, kvázi gátként létező szigetek nagy szolgálatot tesznek erős viharok és hurrikánok esetén. De ha jön a cunami, akkor bárcsak ne lennének ott...

2014.11.14 19:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: U.S. Marine Corps

Frederic Dias kutató nemrég publikálta annak a számítógépes modellezésnek az eredményét, mellyel a bevezetőben említett, partközeli természeti képződmények szárazföldön élőkre gyakorolt hatásait vizsgálták. Meglepő felfedezést tettek: az ilyen védelemmel nem rendelkező partszakaszokhoz képest akár 70 százalékkal is megnőhet egy szökőár által okozott áradás szintje.

Tekintve, hogy a cunamik csak bekövetkeztük előtt nagyon kevéssel jelezhetők előre, egyáltalán nem könnyű vizsgálni a jelenséget. Ezért a kutatásokhoz korábbi természeti csapások adatait és szimulációs környezetet használnak. Ennek során fedezték fel, hogy ha a szökőár egy kisebb, 9 kilométernél rövidebb szigethez ér, akkor az képest megnövelni a hullám amplitúdóját, vagyis magasabbra hághat tőle a part felé igyekvő víztömeg.

Cunami
Túlnyomó részt kétféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengés, ún. tengerrengés formájában, ami a tengerfenék alatt kevesebb mint 50 méter mélységben következik be, és legalább 6,5 erősségű (az esetek 86%-ban), vagy szintén tenger alatti vulkánkitörések (14%), illetve kisebb arányban tenger alatti vagy parti földcsuszamlások is okozhatják. Általában törési síkok mellett keletkezik, ahol nagy tömegátrendeződés zajlott le. Ha a tengerfenék megemelkedik vagy lesüllyed, az hatással van a felette elhelyezkedő víztömegre is. A terület felett gyűrű alakú hullám keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. A rezgés hullámhossza 100 - 200 km közötti, amplitúdója mindössze 0,5 méter körüli. A hullámok periódusideje 5 perctől 1 óráig terjedhet.

Mindezek miatt a nyílt tengeren haladó cunami legtöbbször alig észrevehető, bár rendkívül gyorsan terjed (800-1000 km/h). Ahogy azonban közeledik a parthoz, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a rettegett óriáshullám, a cunami, ami a part közelében 10-15 perc alatt eléri a 15-30 méteres magasságot. (forrás: Wikipedia)

Szívás a sziget
A fentiekből adódóan, amikor egy kisméretű sziget kerül a szökőár útjába, az megtöri a hullámot, arra kényszerítve, hogy "körbeölelje" a parányi földdarabot. Amikor azonban a hullám újra egyesül önmagával a túloldalon, felerősödhet, ezáltal nagyobb magasságokba törhet, az eredetinél is nagyobb pusztítást okozva ezzel aztán a szárazföldön.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.