Amiről azt hitte, hogy jól tudja

Hány Északi-sark van, és kié? - tesztelje tudását!

Aki egyszerre látott pingvint és jegesmedvét természetes környezetben, annak fogalma sincs az Északi-sarkról, amiből ráadásul kettő is van.

_{2013.09.25 11:50ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Extrém hideg, extrém életformák és a fény valamint a sötétség megdöbbentő váltakozása jellemzi az Északi-sarkot. Noha az átlagemberek sok "ismerettel" rendelkeznek Földünk eme csodálatos vidékéről, információk többsége tévedéseken alapul. Vannak azonban olyan érdekességek is, amiknek valódiságában nem kell kételkednünk.

Az Északi-sark úszva is megközelíthető?

Nem egy kellemes pancsikolás, de a nyár egyes időszakaiban megvalósítható. Bizonyság erre az angol Lewis Gordon Pugh este, aki 2007-ben vett jeges fürdőt, hogy felhívja a világ figyelmét a globális felmelegedésre. A fájdalmat, amit érzett, igazán meg sem tudta fogalmazni.

Át lehet haladni az Északi-sark alatt?

Tény, csak szükségünk lesz egy atommeghajtású tengeralattjáróra. A USS Nautilus 1958 augusztusában elsőként jutott el a Föld legészakiabb pontjára - a jég alatt. De az orosz haditengerészet utolsó, még szolgálatban lévő Typhoon osztályú rakétahordozó tengeralattjárója szintén a jégtakaró biztonsága alatt tölti ideje nagy részét, várva a harmadik világégést.

Hat hónap sötétség?

Nos, nem egészen. Bár a nap éppen ma tűnik el az északi égről, október 25-éig nincs teljes sötétség, csak egyfajta hosszan elnyúló alkonyat. És a vaksötét is csak 11 héten át tart, egészen január 29-ig.

Az Északi-sark a Föld leghidegebb területe?

A téli átlaghőmérséklet nagyjából -30 fok, míg a Déli-sarkon elérheti a -61 fokot is. Ennek oka, hogy délen a jégtakaró alatt szárazföld található, míg északon tengervíz van a jég alatt. Külön vicces, hogy a leghidegebb hőmérsékletet eddig nem valamelyik sarkon, hanem az antarktiszi Vostokban mérték 1983. július 20-án. Az orosz kutatóállomáson a hőmérő higanyszála aznap -88 fokot mutatott.

Hány Északi-sark van?

Lehet, hogy a télapó próbálja elrejteni a lakhelyét a kutatók szeme elől, de tény, hogy valójában két Északi-sark létezik. Az egyik az a fix pont a földgömbön, ahonnan a hosszúsági fokok kiindulnak. És van az Északi Mágneses Pólus, ami felé az iránytűk mutatnak. Ez a pont éves szinten 9-40 kilométert vándorol.

Ki járt ott először?

Egyáltalán nem biztos, hogy valóban Robert Peary járt először az Északi-sarkon. Noha Peary azt állítja eljutott a Föld legészakibb pontjára 1909 áprilisában, ugyanerre az időszakra teszi expedíciója sikerét Frederick Cook is. De az sem elképzelhetetlen, hogy egyiküknek sem sikerült valóban odajutnia.

Nagyon hosszú az út a két sark között

Az északi és a déli sarkok közötti távolság finoman szólva sem kicsi. Erről sokat tudna mesélni a sarki csér nevű kismadár, ami évente megteszi a 32 kilométeres utat. Oda-vissza. Ráadásul nem nyílegyenesen teszi ezt, hanem kisebb kitérőkkel. Egyetlen más madár sem képes ekkora távot megtenni.

Kié az Északi-sark?

Az Északi-sarknak nincs birtokosa. Mivel nemzetközi vizeken fekszik, a Föld semelyik országának sem része. Miután 2007-ben egy orosz tengeralattjáró zászlót tűzött ki a tengerfenékre a pólus alatt - nyilván az olaj és egyéb természeti kincseket szeretnék így maguknak követelni - a Greenpeace tiltakozása jeléül idén egy lyukon keresztül a maga zászlaját dobta le a sarkon.

Hol vannak a pingvinek?

Bár kevés szimpatikusabb élőlény van a világon, tény, hogy pingvinek nem élnek az Északi-sarkon. Sőt elmondható, hogy a röpképtelen apácamadarak többsége a Föld déli féltekén tengeti napjait. Viszont a Déli-sark környékén hiába is keresnénk jegesmedvéket, lévén éppen ők azok, akik az északi féltekén tanyáznak. Bármely kép, ami együtt ábrázol egy jegesmedvét és egy pingvint természetes környezetében, az bizony hamis felvétel.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter