Az elemzők szerint jó az út

Jön a kereskedelmi-adó, annyi a magánnyugdíjpénztáraknak

Orbán Viktor szerint mielőbb be kell indítani a második akciótervet. A bankadó után további válságadókat fog bevezetni a kormány. Orbán Viktor és a feketeleves - kövesse Nálunk!

2010.10.13 19:47MTI

A miniszterelnök egy szerdai budapesti rendezvényen azt mondta: elsőbbséget kell adni a termelésnek, a munkának a spekulációval szemben, gyökeresen át kell alakítani az adózást, a gazdaság szerkezetét és a szemléletét is.

Ezért van szükség a második akcióterv mielőbbi beindítására - mondta.

"További válságadókat fogunk bevezetni"

A kormányfő bejelentette: három éven keresztül fizetik be a válságadót a megnevezett szektorok, már 2010-ben is. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be.

A költségvetés helyzetét ebben az évben a most bejelentett válságadók 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz. A miniszterelnöki beszéd arra utal, hogy a bankadó is három évre szól, azaz a pénzügyi szektor jövőre és 2012-ben is válságadót fizet be a költségvetésbe. Orbán Viktor beszédében azt mondta, az együttműködés azt jelenti, hogy a közös terhekből arányosan ki kell vennie a részét mindenkinek.

Ez így igazságos, így nem okoz kárt a magyar gazdaságnak - tette hozzá.

"Számunkra nagy értéket jelentenek a hazánkban működő nagy, nemzetközi vállalatok" - fejtette ki, hangsúlyozta azonban, hogy mivel Magyarország nehéz helyzetben van, közös áldozatvállalásra van szükség. Amíg az ország nem jut ki a gödörből, azokon a sor, akik eddig kevesebbet vállaltak - vélekedett, kiemelve, hogy a modern jobboldal számára - "nem vagyunk kommunisták" - természetes, sőt kívánatos, ha egy vállalat komoly profitot termel.

Ez siker, és azt szeretnék, ha minél nagyobb számban lennének Magyarországon sikeres emberek és sikeres vállalatok - mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, "ha hosszú éveken át kértünk még többet és többet azoktól, akiknek nincsen profitjuk, most itt az ideje annak, hogy azok adjanak többet, akiknek viszont van".

A kormányfő szavait taps fogadta.

Orbán: arányos adórendszert!

Orbán Viktor szerint a következő év legfontosabb feladata az új, arányos családi adódszendszer bevezetése, a foglalkoztatási és a demográfiai fordulat megkezdése.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Széll Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyarország? című rendezvényén, a Millenáris Teátrumban. (fotó: MTI)


Felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári átutalásokat

A kormány november elsejétől 2011. december 31-ig felfüggeszti a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósított összeg átutalását.

Felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát - jelentette ki a kormányfő a budapesti Millenáris Parkban.

Ma havi 30 milliárd forintot utal át az állam "a félállami, Magyarországon magánnak nevezett nyugdíjrendszerbe", ezt az átutalást a válság idején az ország nem engedheti meg, ezért november elsejétől a jövő év végéig felfüggesztik - közölte a miniszterelnök.

Hozzátette: még az idén törvényt nyújtanak be az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés szabályairól.

"Felfüggesztjük a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerződéseit"

Felfüggeszti a kormány a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerződéseit, új PPP-s szerződéseket pedig nem kötnek, a futó szerződéseket újratárgyalják.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) érkezik a Millenáris Teátrumba, mielőtt beszédet mondott a Széll Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyarország? című rendezvényén.(MTI)


Az MSZP szerint egyértelmű, hogy megszorítások lesznek

Az MSZP szerint Orbán Viktor bejelentését ősszegezve az egyértelműen megállapítható, hogy "megszorítások lesznek, legfeljebb áttételesen, bár van itt direkt változat is" - reagált a miniszterelnök szavaira Katona Tamás, a szocialisták elnökségének tagja.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy a miniszterelnök szerdai beszédében három ágazatot érintő, költségvetési bevételt javító intézkedést jelentett be, mely új adók kivetését jelenti.

Az energiaszektortól 70 milliárdot, a kereskedelmi szektortól 30 milliárdot és a telekommunikációs szektortól 65 milliárdot akar beszedni.

A politikus szerint ez egyértelműen azt jelenti majd, hogy ezek a cégek a veszteségeiket valamilyen formában átterhelik a fogyasztókra, "azaz megint a nép fizet, csak nem egyértelműen, hanem majd apránként". Katona Tamás úgy fogalmaz, hogy emellett van egy sokkal direktebb megszorítás, a kormány a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat befagyasztja 2011. december 31-ig. Meglátása szerint ezzel a miniszterelnök "2 millió magyar állampolgár nyugdíjának kifizetését sodorja veszélybe, vagyis belenyúlt az emberek pénztárcájába".

A politikus szerint "a hazugságoknak vége, Orbán Viktor végre közölte a lényeget: hazudtak!" A politikus szerint ugyanis a Fidesz-KDNP hazudott, mert elhallgatták a terveiket, mert megszorítások nélküli kormányzást ígértek és mert a könnyű élet reményével kecsegtették a magyar nemzetet, ahol majd a gazdagok fizetik meg a költségvetési gondokat.

Úgy fogalmazott: mára kiderült, "a hibás és felelőtlen kormányzás" okozta károkat a hétköznapi emberekkel fizetteti meg a Fidesz-KDNP kormány.

Matolcsy: már az idén 221 milliárd forintot szed be az állam

Idén összesen 221 milliárd forintot spórol meg az állam a három "pótadóval" és a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjkasszába irányításával.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek a kormányfő szerdai beszéde után azt mondta: ez az összeg szükséges ahhoz, hogy az örökölt gazdasági folyamatokból következő államháztartási deficitet visszakorrigálják 3,8 százalékra. Matolcsy György a miniszterelnök által szerdán bejelentett válságadókkal kapcsoltban közölte: mindhárom "pótadó" három évre szól, azaz az idei év fennmaradó részére, 2011-re és 2012-re. A távközlési, telekommunikációs szektor "pótadójáról" kifejtette: e szektortól évente 61 milliárd forint várnak. A szektorban ma 122 milliárd forint a nyereség - fűzte hozzá azzal, hogy ahogy a bankrendszer esetében, itt is a profit-tömeg 50 százalékára vetik ki a pótadót, amelynek a nettó árbevétel az alapja. Az energiaszektorról szólva azt mondta: a ma meglévő 20 milliárd forintos, úgynevezett Robin Hood-adó felett vetik ki a pótadót szintén három évre, ennek összege évente 70 milliárd forint; ugyancsak a nettó árbevétel alapján lesz kivetve, és nagyjából ez is a nyereségtömeg felét érinti.

A bolti kereskedelmi szektort érintő adóról Matolcsy György azt közölte: itt 30 milliárd forintos pótadót vetnek ki ugyanúgy három évre.

Háromkulcsos az adó: 500 millió forint nettó árbevételig nulla a kulcs, 500 millió forint és 100 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0,1 százalék, ezt meghaladó esetben pedig 2 százalékos lesz a kulcs - tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő döntésről azt mondta, az a nyugdíjak védelmét szolgálja.

"Ma vagy megszorítás van, vagy beállítjuk a 3,8 százalékos hiánycélt" - fogalmazott. Hozzátette: a három pótadó mellett még hiányzik 60 milliárd forint, az pedig pontosan 2 hónapnyi, november-decemberi kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetés.

Emlékeztetett: most 2,8 millió ember tagja a 18 magánnyugdíj-pénztárnak, akik összesesen havonta 30 milliárd forintot fizetnek be az APEH-hez, amely tovább küldi azt a pénztárakba; az állam pedig ugyanekkora összeget betesz az állami nyugdíjkasszába. A tárcavezető úgy vélekedett: ha az állam nem tud az állami nyugdíjkasszába pénzt betenni, mert nincs, így az emberek befizetése nem a kötelező magánnyugdíjpénztárba megy, hanem az állami nyugdíjkasszába kerül. Idén ez kettő, jövőre 12 hónap, azaz összesen 14 hónapról van szó - foglalta össze.


Megismételte: az állam úgy döntött, hogy az állami nyugdíjkassza felé irányítja a magán-nyugdíjpénztári befizetések havi 30 milliárd forintját.

A három pótadóból már az idén 160 milliárd forintos bevételre tesz szert a büdzsé, ehhez jön hozzá a kéthavi magánnyugdíj-pénztári befizetés, azaz összesen 221 milliárd forint szükséges ahhoz, hogy az örökölt gazdasági folyamatokból következő államháztartási deficitet visszakorrigáljuk 3,8 százalékra - foglalta össze Matolcsy György.

Magyarország biztonságos finanszírozásához arra van szükség, hogy az országot pénzpiacról finanszírozzuk, a pénzpiac akkor bízik az országban, ha amit ígértünk, betartjuk, azaz betartjuk a 3,8 százalékos hiánycélt - tette hozzá azzal, hogy ezt csak megszorításokkal lehetne betartani, vagy költségvetési bevételnövelő tételekkel.

Hangsúlyozta: az Orbán-kormány szakított a megszorítások politikájával.

A jövő évi adórendszerről a miniszter csupán annyit mondott az MTI-nek: nagyon egyszerű lesz, a korábbi személyi jövedelemadó-rendszer huszada lesz az adminisztrációs kötelezettség.

Arányos, egykulcsos, családi személyi jövedelemadózás lesz január 1-től, a kulcs 16 százalék lesz; és segíteni fogja a gyermekvállalást, a családokat - közölte.

Hazai elemzők: az intézkedésekkel jövőre jelentős költségvetési tartalékot képez a kormány

Az idei 3,8 százalékos hiánycél még lejjebb szorítható, a jövő évi 3 százalékos hiányra nemcsak fedezetet, de jelentős tartalékot is képez a kormány a miniszterelnök által szerdán bejelentett intézkedésekkel - válaszolták az MTI által megkérdezett elemzők.

A 2010-re tervezett intézkedések által az év végéig beérkező 220 milliárd forint jóval több az elemzők által becsült néhány tízmilliárd forintos kockázatnál, így a 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány akár lejjebb is szorítható - mondta Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy betervezhető többletbevételek miatt az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) nincs szüksége arra, hogy megújítsa a lejáró állampapír-állomány egészét, ezáltal csökkenti a kínálatot, ami hozameséssel járhat már a következő hónapokban, s ez a tendencia 2011 egészére is érvényes. Mind az idei, mind a jövő évi hiány "simán hozható" - fogalmazott Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint jövőre a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalásának blokkolása révén megtakarítható 360 milliárd forint egésze pufferként jelentkezhet a kormány számára, amivel Suppán Gergely is egyetért.

A Takarékbank elemzője szerint a jövő évi kockázatok mértéke 200 milliárd forint, s ezt az összeget a bankadón felül tervezett válságadók nagyjából hozzák. Ugyanakkor mindkét elemző alkotmányosan aggályosnak nevezte a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalásának blokkolását, hiszen az a befizetők pénze.

Suppán Gergely egy ilyen lépéssel "nem ért egyet". Kondrát Zsolt véleménye szerint ha a kormány nem változtatja meg a kötelező magánnyugdíj-pénztári törvényt, a cash-flow (befizetés) elmaradása esetén is 360 milliárd forint terheli eredmény szemléletben az államháztartási hiányt.

Más helyzet, ha olyan törvény születik, amely kedvezővé teszi a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe, esetleg ez visszamenőlegesen is lehetséges lesz - tette hozzá az MKB Bank vezető elemzője.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.