Lesz tető a fejük fölött?

Egyre több devizahiteles kerül nehéz helyzetbe

Az elmúlt másfél-két évben a nem teljesítő jelzáloghitelek aránya 2,6 százalékról 6,3 százalékra nőtt a teljes hitelállományhoz viszonyítva.

2010.07.29 13:17MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Valamivel több mint kilencvenezer hitelről van szó, ami a KSH-adatok alapján mintegy 200-250 ezer embert érinthet, ennyien laknak azokban az ingatlanokban, amelyek nem teljesítő jelzáloghitellel terheltek.

A nem fizető jelzáloghitelek hat százalék körüli aránya megfelel ugyan a régiós átlagnak, de a PricewaterhouseCoopers év végére már tíz százalék körülire teszi a nem fizető jelzáloghitelek arányát.

Az elemző cég szerint három oka van annak, hogy az elmúlt egy-két évben nőtt a bedőlt jelzáloghitelek aránya. Romlott a munkanélküliség, visszaütött az a laza hitelezési gyakorlat, amelyben sokan fedezet vagy jövedelemigazolás nélkül kaphattak hitelt, és a helyi devizák is jelentősen, átlagosan negyven százalékkal gyengültek, ami a törlesztő részletek növekedéséhez vezetett.

A kutatók szerint továbbra is ezek a tényezők jelentik a kockázatot. Ahogy általában a régióban is, nálunk is az állam vállal kezdeményező szerepet a rossz adósok vagy a nehéz helyzetbe került adósok helyzetének a javítására. Egyrészt bankmentő intézkedésekkel, másrészt a fizetni nem tudó adósok problémáinak társadalmi, illetve szociális kezelésével. Nálunk is tervezik létrehozni a Magyar Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, aminek a működéséről azonban még egyelőre nem sokat tudni, így ezt a Pricewaterhouse Coopers igazgatója sem kívánta kommentálni. A rossz adósok listáján most 852 ezren vannak, az elmúlt másfél évben mintegy negyedmillió ember tartozott, vagy tartozik a minimálbért meghaladó összeggel több mint 90 napja, de a Banki Hitelkárosultak Egyesületének szóvivője, Lénárd Mariann szerint nagyon sokan vannak olyanok is, akik bármikor felkerülhetnek a listára.

A bankok az utóbbi időben már próbáltak könnyíteni a hitelesek terhein - az OTP kamatcsökkentéssel, az FHB pedig július elejétől egy egyelőre bizonytalan ideig kedvezményes törlesztő árfolyammal - de nem minden pénzintézet tett így, és a hitelkárosultak egyesülete szerint későn is jöttek ezek a lépések. Segíteni igyekszik a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete is. Honlapjukon pár hete már elérhető egy olyan hitel- és lízingválasztó program, amely a bankok, takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások valamennyi termékét egy táblázatban mutatja. Ez főleg azoknak hasznos, akik még csak gondolkodnak a hitelfelvételen, de azokon is lehetne még segíteni, akiknek már van mit törleszteniük - mondja Binder István szóvivő.

Ha például nem lenne külön devizavételi és -eladási árfolyam, és a bankok az MNB középárfolyamát vagy egy általuk alkalmazott középárfolyamot alkalmaznának, hitelösszegtől függően évi pár ezer, de akár néhány tízezer forinttal is csökkenthető lehet a hitelköltség.

A javaslatról már egyeztetnek, hogy mikor válhat valósággá, egyelőre nem tudni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.