Piaci félelmek

Bankadók ideje: megváltozott a széljárás

A gazdaságot pénzforrásokkal olajozó gépezetekből mára felismerhetetlen konglomerátumokká váltak a bankok, amelyek egyre inkább eltávolodtak a társadalom szempontjából eredetileg hasznos tevékenységüktől. Épp itt az ideje, hogy új időszámítás kezdődjön a pénzintézetek történelmében.

2010.06.19 11:46HavariaPress
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A széljárás megváltozott: a bankadóval kapcsolatos fenti gondolat ugyanis nem máshol, mint a nemzetközi pénzvilág véleményformáló lapjában, a Financial Times hasábjain jelent meg, pontosan egy nappal azután, hogy a bankárok tavalyi bónuszadójának csillagászati számai nyilvánosságra kerültek.

Miközben hazánkban jelenleg 120 milliárd forintnyi, a bankokat átmenetileg érintő adóról folynak a késhegyig menő tárgyalások, addig csak az Egyesült Királyságban közel 2,5 milliárd fontot, vagyis mintegy 830 milliárd forintot kell fizetniük azoknak a bankároknak, akiknek prémiuma 25 ezer dollárnál magasabb volt tavaly, vagyis a válság évében.

A menedzserek jutalmának felét viszi el a közfelháborodás hatására bevezetett bónuszadó, vagyis a bankárok szűk köre ugyanezt az összeget vághatta zsebre éppen abban az időszakban, amikor az adófizetők pénzén több óriásbanknak kellett állami mentőövet dobni. A megbillent arányokat mutatja, hogy a szigetországban működő amerikai pénzintézetek vezetői az utóbbi évben kétmilliárd dolláros prémiumot kasszíroztak: jogilag megtehették, hiszen a megsegített bankok többsége időközben már visszafizette az adófizetők óriáskölcsönét, így az átlagkeresetek több ezerszeresét kitevő jutalmakat háborítatlanul osztogathatják újra a Cityben. Most azonban fordulhat a kocka. Hazánkban a bankadó erkölcsi alapját nem csupán a válság mélypontján kiutalt segélycsomag adja, hanem a pénzügyi krízis elmélyülésében játszott banki felelősség is. A szektor szabályozatlanságából és a pénzintézetek felelőtlenségéből fakadó irdatlan veszteségeket ugyanis nem lehet egyoldalúan áthárítani a lakosságra. Nálunk nem a hamis hitelminősítéssel felcímkézett értékpapírok jelentették a kockázatot, hanem a devizában folyósított hitelek korlátlan felhalmozódása, amely mára több százezer családot sodort a létbizonytalanság szélére.

Közel egymillió honpolgárunk aggódhat nap mint nap a svájci jegybank árfolyam-erősítő lépései miatt, miközben az euró gyengülésével az európai mentsvárként szolgáló alpesi valuta amúgy is erősödik. Az árfolyamkockázatot a hazai bankok száz százalékban az ügyfelek vállára tették, ráadásul a hazánk eladósítása miatt megemelkedő országkockázat következtében a vállalkozók ma kétszer annyi kamatot fizetnek hiteleikért, mint a nálunk jóval fegyelmezettebben gazdálkodó csehek. Mindezt tetézi, hogy a banki magatartáskódex nem akadályozta meg, hogy a pénzintézetek a költségeik emelkedését az ügyfelekre hárítsák.

Az euróövezet adósságválságával ismét felerősödő piaci félelmek ma a legsérülékenyebb államok – így hazánk – fizetőeszközét ránthatják a mélybe, és az előttünk álló esztendőre csak a bizonytalan árfolyam-ingadozás vehető biztosra.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.