"Az adószerkezet egyszerűsítése lehet időszerű"

Nem paranoia: simán bedőlhet az euró

Az adócsökkentés nem, csupán az adószerkezet egyszerűsítése lehet időszerű a következő hónapokban - nyilatkozta a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este Róna Péter közgazdász.

2010.05.10 09:42ma.hu/duna tv
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szakember a formálódó új kormány leendő minisztereinek kijelentéseire reagálva mondta el várakozásait. A közös európai valuta, az euró megmentését illetően Róna Péter szkeptikus, mondván: a közös valuta belső szerkezetét olyan jellegű gondok terhelik, amelyek reálisan szétfeszíthetik az euró mai rendszerét.

Az adórendszer átalakításának egyik „felülete” az adórendszer egyszerűsítése lehet – így reagált a Matolcsy György által júliusi kezdettel bejelentett három éves adócsökkentési tervekre Róna Péter közgazdász vasárnap este a Duna Televízióban.

„Az adószerkezet, az egész adótörvény rendszere rendkívül komplikált, zavaros, nem áttekinthető” – mondta. Hozzátette: ez az első lépés, az egyszerűsítés és az ésszerűsítés nem feltétlenül hoz majd jelentős, értékelhető, tényleges adócsökkentést.

Ám a lakosság és a vállalatok életét jelentősen megkönnyítheti. „Az általános hozzáállásom a kérdéshez, hogy az adócsökkentés stratégiája most nem időszerű. Szükségünk vagy egy feszes, fegyelmezett, átlátható költségvetésre. Nem tudunk a költségvetés szigorán enyhíteni, ennek az ára túl nagy lenne” – szögezte le a szakember.

A szuperbruttósítás tervbe vett eltörlése meglátása szerint egyeseknek jelenthet nem túl jelentős mértékű adócsökkentést. Ugyanakkor nem ért egyet Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszter felvetésével, hogy a módosítás négyszázmilliárdos lyukat ütne a büdzsében.

A személyi jövedelemadó csökkentésének mekkora szerepe lehet a gazdaságélénkítésben? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

Róna Péter szerint tévedés lenne túl nagy hangsúlyt helyezni erre a tételre. „A gazdaságélénkítés attól függ, mennyibe kerül a hitel, illetve a tőke a magyar nemzetgazdaságnak. Amíg a tőke, a hitelek ára olyan magas, mint ma, nehéz elképzelni tényleges munkahely-teremtő beruházásokat” – hangzott az érvelés.

Éppen ezért sokkal jelentősebbnek, fontosabbnak gondolja a megfelelő monetáris politikát, ami mellett csak kisebb szerepet kap az szja csökkentése. Ami a devizahitelek forinthitelre való átváltásának lehetőségét, a leendő kormány erre vonatkozó stratégiáját illeti, Róna Péter azt mondta: óriási, tragikus szakmai hiba volt a nemzeti bank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részéről a devizahitelezés elburjánzásának megengedése.

„A nemzetgazdaság szempontjából ki kell szállni a devizaadósságokból, minél hamarabb” – mondta. Ami a lakosság szempontjait illeti: szerinte van lehetőség olyan technikát kidolgozni, amely révén a lakosság veszteség nélkül „átnyergelhet” a devizahitelekről a forint alapú hitelekre.

A forint árfolyamának hektikus változásait a Görögországból indult euró-válsághoz köti a szakemberek többsége. Megoldható-e a görög válság, vagy azoknak a lesz igaza, akik szerint akár meg is szűnhet a közös európai fizetőeszköz? – kérdezte a Duna Televízió Róna Pétert.

„Kétlem, hogy úrrá tudnak lenni a helyzeten, úgy látom, hogy az euró nagy bajban van. Részben a csalás, a léhaság, a túlzott deficitek a mediterrán országok és esetleg Írország esetében, ez a pillanatnyi gond” – nyilatkozta Róna Péter.

Ennél is nagyobb problémának nevezte ugyanakkor, hogy hibás a közös fizetőeszköz követelményrendszerét meghatározó maastrichti kritériumok rendszere. Az ugyanis a felzárkózó pályán lévő országokat – Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot, a görögöket, a spanyolokat és a portugálokat – nem zárkóztatja fel, hanem bebetonozza a lemaradásukat. „A görög mentőcsomag csak időleges segítség. Van egy belső probléma az euró szerkezetével. Ha nem oldják meg, az euró szét fog menni” – érvelt Róna Péter. Kijelentette: ez a válság Európa egyik legnagyobb kihívása, a legnagyobb veszély, amellyel a közösségnek szembe kell néznie a II. világháború óta. A közös valuta teljes megszűnésére ugyanakkor nem számítana. A legrosszabb forgatókönyv esetén az unió „kemény magja” – Németország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország és Finnország – megőrizheti az eurót, hiszen a gazdaságuk és társadalmuk azonos fejlettségi szinten van.

Ugyancsak képesek lennének közös valutát kialakítani a mediterrán országok, amit ugyancsak érdemes lenne megfontolniuk a visegrádi országoknak is – érvelt a szakember.

A negyedik csoportot a skandináv országok jelentik. Ezt a négy típusú valutát Róna Péter szerint valahogy később össze is lehetne kötni. Ám a jelenlegi helyzet, amelyben a felzárkózó, viszonylag fejletlen országoknak a felzárkózást ellehetetlenítő feltételeket kell teljesíteniük, meglátása szerint „szétfeszíti az eurót”.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.