Görög adósság

Az eurózóna mentőalapja egyelőre "megkegyelmezett" Görögországnak

Az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) pénteken úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését, miután Athén nem törlesztett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.

2015.07.03 15:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az EFSF szerdán tudatta, hogy csődeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnek, azért a csődesemény az EFSF-től kapott görög hitelek jelentős részére is vonatkozik.

Az EFSF-nek így három lehetősége volt. A hitelszerződések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 145 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna erről a jogáról, vagy fenntartja magának a későbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.

"Ez a csődesemény mély aggodalomra ad okot. Ezzel Görögország megszegte vállalt kötelezettségét, hogy minden hitelezőjével szemben fennálló összes tartozását tiszteletben tartja, és ez a görög gazdaságot és a görög népet fenyegető súlyos következmények lehetőségét vetíti előre" - idézi az alap közleménye Reglinget.

A teljes tartozás visszakövetelése gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak. Az EFSF - rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai - Athén messze legnagyobb hitelezője.

Hitelminősítők ugyanakkor a múlt héten azt közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.

A Görögország rendelkezésére bocsájtott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel, a második programban lehívható összeghez immár nem tud hozzáférni.

Görögország számára döntő fontosságú, hogy július 20-án nagyjából 3,5 milliárd eurót kell fizetnie az Európai Központi Banknak (EKB) lejáró államkötvényekért. Ha ezt elmulasztja, az EKB aligha folytathatja a görög bankrendszer likviditásának fenntartását az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson (ELA) keresztül, amelyet csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ebben az esetben a hétfő óta zárva lévő görög bankok csak úgy tudnának újra kinyitni, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az eurózónából.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.