Devizahitelek

Ombudsman: elfogadható a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás

Az alapvető jogok biztosa szerint a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás alkotmányossági szempontból elfogadható.

2015.05.27 15:11MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A deviza- és devizaalapú hitelek forintosításával kapcsolatban több panaszos fogalmazta meg aggályait Székely László ombudsmannak. Alapvetően azt sérelmezték, hogy az állam a magánszemélyek és a bankok között létrejött magánjogi szerződésekbe avatkozik be azzal, hogy gyakorlatilag kötelezővé teszi a devizahitelek forintosítását.

Az ombudsman elsősorban azt vizsgálta, hogy az állami beavatkozás, és lényegében a szerződési szabadság korlátozása során miként érvényesül a jogbiztonság követelménye, továbbá, hogy a szabályozás biztosítja-e a jogbiztonság érvényesülését, különösen a fogyasztók jogainak védelmét tekintve - írták a közleményben.

Az ombudsman jelentésében rámutat: a forintosítási törvény az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitását célozza azzal, hogy megszünteti a lakossági jelzálog-hitelszerződésekben az adósokat egyoldalúan terhelő árfolyamkockázatot, az adósok megóvása pedig alkotmányosan igazolhatóvá teszi az állami beavatkozást.

A tisztességes eljárás követelményének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ténylegesen tájékozódhassanak arról, hogy a jogszabályok milyen magatartás tanúsítására kötelezik, illetve milyen jogosultságok, kedvezmények illetik meg őket - emeli ki jelentésében az ombudsman.

Mivel a forintosítás kapcsán az ügyfelek csak több bonyolult jogi megfogalmazás értelmezése útján tájékozódhatnak jogaikról és kötelezettségeikről, az ombudsman felkérte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy tájékoztató anyagokkal segítse a fogyasztókat.

Az ombudsman emlékeztet: 2008 és 2013 között már három jelentésében is rámutatott arra, hogy szükséges a csődvédelem intézményének mielőbbi bevezetése annak érdekében, hogy az érdemi védelmet nyújtson a fizetésképtelenné vált természetes személy adósok számára.

A közlemény szerint a magáncsőd nem helyettesítheti más, jelenleg is szabályozott és alkalmazott, a bajba jutott adósok helyzetének rendezésére irányuló megoldásokat - árfolyamgát, végtörlesztés, jogi segítségnyújtás, átütemezés, fizetési könnyítés és forintosítás -, ugyanígy eltérő rendeltetésük miatt ezek sem váltják ki a magánszemélyek csődvédelmére vonatkozó szabályokat.

Az alapvető jogok biztosa szerint a bajba jutott adósok megsegítésére komplex, az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom - bár eltérő mértékű és módú - együttműködésén alapuló megoldásokra van szükség.

Székely László felkérte az igazságügyi minisztert, hogy más érintett tárcákkal együttműködve vizsgálja meg a magánszemélyek csődvédelméről rendelkező törvényi szabályozás megalkotásának lehetőségét - áll a közleményben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.