Hullanak az állatok

Kéknyelv betegség pusztítja a romániai bölényállományt

A dél-erdélyi Hátszegen (Hateg) működő bölényrezervátumban öt állat, a Szárkő-hegységben félszabadon élő bölény-populációból három állat pusztult el az elmúlt hetekben.

2014.10.09 11:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Valamennyi esetben az állatorvosok a kéknyelv betegségét állapították meg, a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit későbbre ígérték. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a hátszegi bölényrezervátumban szerdán egy 15 éves és egy kétéves nőstény állat pusztult el.

A rezervátumot fenntartó Hunyad megyei erdészeti hivatal közölte, hogy egy új erdőterületet készül bekeríteni a még életben maradt nyolc bölény számára, és az állatokat egyelőre elzárja a turisták elől. Az erdészeti hivatal szóvivője elmondta, az új erdőrészben nyugalmat szeretnének biztosítani a bölények számára, jelenlegi karámjukat pedig fertőtlenítik.

A szóvivő azt is elmondta, hogy változtattak az állatok étrendjén, nagyobb tápértékű takarmányt adnak nekik, hogy könnyebben átvészelhessék a nehéz időszakot. Korábban az Evenimentul Zilei napilap írt arról, hogy a kéknyelv betegség a Szárkő-hegységben félszabadon élő bölénypopulációt is elérte.

Az elmúlt napokban két bölény pusztult el a tavasszal odatelepített húsz állat közül. Augusztusban az a bölényborjú is elhullott, amelyik elsőként született az állatok új élőhelyén. A szúnyogok által terjesztett kéknyelv betegség augusztusban ütötte fel a fejét Románia déli részén, és elsősorban szarvasmarháknál, juhoknál és kecskéknél tapasztalták.

A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. Veszélyt jelent a szarvasmarha- és juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.

A Szárkő-hegységben a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület programja keretében próbálják visszaszoktatni a vadonba a Kárpátokból több mint 200 éve eltűnt bölényeket. A program irányítói arra készültek, hogy az eleinte bekerített területen tartott álatokat teljesen szabadon bocsátják az 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású területen.

A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori őshonosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. A világon jelenleg mintegy ötezer bölényt tartanak számon, de ezek közül csak mintegy 3400 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.