Reakció a Kúria előző napi jogegységi határozatára

Devizahitelesek megsegítése - a következő fejezet

A kormány következő ülésein ismét tárgyalhatnak a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről, a közigazgatási tárca pedig ezután öntheti jogszabályi formába az esetleges változtatásokat.

2013.12.17 16:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, ez a kormányra maradt.

Kifejtette: a Kúria döntése nagyon sok kérdésre nem adott választ, más kérdésekben pedig nem a devizahitelesek többsége kereseti kérelmének megfelelő megoldást fogalmazott meg. Ezáltal a helyzet bár stabilizálódott, de nem oldódott meg - fogalmazott Rétvári Bence. A bankok által korábban már a nyilvánosság előtt már elmondott érveket lényegében elfogadta a Kúria döntésével, s tulajdonképpen azt válaszolta meg, hogy a devizahitel valóban devizahitel - állapította meg.

Ez olyan szempontból fontos a kormány számára, hogy ehhez mérten lehet a későbbiek folyamán a különböző törvénycsomagokat, jogszabály-módosításokat kidolgozni - tette hozzá. Megjegyezte: továbbra is úgy látja, jól döntöttek azok, akik éltek az árfolyamgát lehetőségével, ezt a továbbiakban is javasolják mindenkinek.

Arra a kérdésre, hogy meglepte-e a Kúria döntése, azt mondta: úgy gondolta, hogy a Kúria több kérdésben fog részletesebb állásfoglalást megfogalmazni. A kérdések jó részénél csak a hatályos jogszabályok szűk körű ismertetésére, és nem tágabb körű értelmezésére szorítkozott.

A parlamenti államtitkár arra, hogy a luxemburgi bíróság döntése változtathat-e bármin is, úgy válaszolt: ez azért fontos, mert abban kell döntenie, hogy a fogyasztói szerződéseknél az erőfölénnyel való visszaélés tagállami hatáskörbe tartozik, vagy közösségi hatáskör-e. Magyarország úgy gondolja, hogy ez tagállami hatáskörbe tartozik - jelezte Rétvári Bence, hozzátéve: ugyanakkor a bíróság döntése csak tavaszra várható.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.