A tejfeldolgozók kiemelt kockázatként kezelik

A Nébih szerint "kezelhető" az aflatoxin-probléma

Kezelhető problémának nevezte az aflatoxin-szennyezettséget a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon.

2013.08.09 17:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Pleva György elmondta: eddig a magyarországi nyerstejek hét százalékában találtak a kilogrammonként 0,05 mikrogrammos határértéket meghaladó aflatoxintartalmat, forgalomba azonban még nem került olyan tej, amely egészségkárosodást okozott volna. 

Hozzátette: a tapasztalatok szerint a hazai tejfeldolgozók 70 százaléka kiemelt kockázatként kezeli az aflatoxint, ez azt jelenti, hogy a hazai tej 95-98 százalékát biztonságos körülmények között állítják elő, azokat a tételeket pedig, amelyek alkalmatlanok fogyasztásra, megsemmisítik. 

Az aspergillus penészgombák által termelt, hosszú távon májkárosodást okozó méreganyag a takarmányban keletkezik, és elsősorban az ország déli területein, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Békés megyében jelent meg.
 
"2012 óta Magyarországon a szélsőséges száraz, időnként csapadékos időjárás teremtette meg a lehetőségét, hogy hazai növényfajtákban is megtelepedjen a penészgombafaj, ami megkérdőjelezheti a kukorica takarmányozási vagy emberi célra történő felhasználását" - mondta a szakember. 

Megjegyezte azt is, hogy először bioetanolgyártók állati táplálékkiegészítő termékeivel hozták összefüggésbe az aflatoxin megjelenését, ezért a Nébih vizsgálatot indított a gyárakkal szemben. A bioetanolt előállító cégek azonban szigorú minőségbiztosítási rendszert vezettek be, és ma már biztonságosabbak a termékeik a hazai szemes kukoricánál - tette hozzá. 

Mint mondta, megvizsgálták a magyar kukoricáfajták ellenállóképességét az aflatoxint termelő penészgombával szemben, de arra az eredményre jutottak, hogy a hazai vetőmagoknak nincs ilyen képességük. 

Pleva György elmondta: a probléma felszámolását a növénytermesztési vonalon lehet elkezdeni. Ismertetése szerint a gombafertőzés esélyét növeli, ha a mélyszántás elmaradása miatt a spórák a föld felszínén maradnak, a kukoricamolyok is elősegítik a spórák növénybe jutását, és a betakarítás, szárítás során sérült kukoricaszemek is fogékonyak a fertőzésre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.