Az alapkamat 8,25 százalék lett

Simor: Biztos többség szavazott 25 bázispontos kamatemelésre

A monetáris tanács ülésén biztos többség szavazott a 25 bázispontos kamatemelésre, így az alapkamat 8,25 százalék lett - jelentette ki Simor András, az Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

2008.04.28 15:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A másik javaslat kamattartásra vonatkozott - tette hozzá a jegybank elnöke. Simor András elmondta: mivel az MNB inflációs célja 2009-re a 3 százalékhoz közeli, s a februári előrejelzés 3,6 százalékot mutat, a monetáris tanács nem várhat sokáig, ha ezt a célt el kívánja érni, mivel a monetáris politika 5-8 negyedév alatt képes hatni.

A másik javaslat kamattartásra vonatkozott - tette hozzá a jegybank elnöke. Simor András elmondta: mivel az MNB inflációs célja 2009-re a 3 százalékhoz közeli, s a februári előrejelzés 3,6 százalékot mutat, a monetáris tanács nem várhat sokáig, ha ezt a célt el kívánja érni, mivel a monetáris politika 5-8 negyedév alatt képes hatni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 8,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az elemzők kis többsége negyed százalékpontos kamatemelésre, a többiek a kamat szinten tartására számítottak. A tanács legutóbbi, március végi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal, 8,0 százalékra növelte az alapkamatot, a testület két tagja 25 bázispontos emelésre, egy tag a kamat tartására szavazott.

A monetáris tanács közleményében az inflációs kockázatokkal indokolja a kamatemelést. Hozzáteszik: amennyiben az inflációs cél elérése megkívánja, a testület a továbbiakban is kész megtenni a szükséges lépéseket. A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését belföldi és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik - jegyzik meg.

A testület arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas infláció áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését. Az újonnan beérkezett információk alapján az inflációs cél jövő évi teljesülését továbbra is kockázatok övezik - figyelmeztetnek. A béradatok értékelését egyedi hatások nehezítik, de ezeket figyelembe véve is jelentős annak kockázata, hogy a bérnövekedés üteme a korábban feltételezettnél lassabban mérséklődik, ami növelheti a költségoldali inflációs nyomást.

Az inflációs adatokban egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a negatív kibocsátási rés az áruk és szolgáltatások széles körében dezinflációs hatást fejtene ki - jegyzik meg. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. május 16-án jelenik meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.