Hét százalékra emelték a jegybanki alapkamatot

Simor szerint további kamatemelés jöhet

Simor András az ülést követően közölte: a monetáris tanács előtt két javaslat volt, 50 és 25 bázispontos emelésre vonatkozó, a tagok jelentős többsége az 50 bázispontos emelést támogatta.

2011.12.20 17:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Azt is elmondta: ha az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, újabb kamatemelésre lehet szükség.
   
A testület 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Simor András jegybankelnök keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bank új inflációs előrejelzésének alappályája azzal számol, hogy a jegybank a következő negyedévben emeli a kamatot.
   
Az MNB új inflációs előrejelzése szerint jövőre az infláció 5,0, 2013-ban 2,6 százalék lesz, a GDP jövőre 0,1 százalékkal, 2013-ban 1,6 százalékkal nő. Az előző, szeptemberi inflációs jelentés 2012-re 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedést és 1 százalékos GDP növekedést tartalmazott.
   
Az inflációs jelentés részletes adatait csütörtökön publikálja a jegybank.
   
Kérdésre válaszolva közölte: több szempontból szerencsétlennek tartja az Nemzetgazdasági Minisztériumnak a kamatemelésről megfogalmazott közleményét. 
   
Aki ezt megfogalmazta az nincs tisztában a jegybanki függetlenséggel - mondta, hozzáfűzve: "elfogadhatatlan, hogy kormányzati politikusok mindenre megesküsznek, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét és utána sorozatosan az ellenkezőjét cselekszik."
   
Az elnök szerint 2013 első felében elérhető a 3 százalék alatti inflációs cél, de ehhez a szigorú kamatpályát fenn kell tartani.
   
A jövő évi indirekt adóemelések és az árfolyam gyengülés kifutása után a gyenge belső kereslet dezinflációs hatású lesz, és ez erőteljesen hat majd az infláció alakulására - mondta.
   
Elemi fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország megkösse az EU-IMF párossal a megállapodást. Kérdésre válaszolva megismételte a gazdasági bizottságban hétfőn elmondottak lényegét: az MNB törvény elfogadását nem lenne szabad siettetni, a "törvény gyors átnyomása hazárdjáték Magyarország pénzügyi stabilitásával".
   
"Számomra nem értelmezhető, hogy miért szükséges a monetáris tanács tagjainak számát kettővel, illetve az alelnökök számát eggyel növelni" - fogalmazott a jegybank elnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi két alelnökkel az MNB működése optimális.
   
Elmondta, az MNB törvénnyel foglalkozó két kormányülésen vett részt, ahol közölte véleményét, de az EKB által megküldött állásfoglalás  után kialakult új helyzetről nem történt egyeztetés a kormányzattal.

Egy másik kérdésre, amely az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett Barroso levélről szólt, a jegybankelnök kitérően válaszolt, jelezve, hogy annak nem ő a küldője, illetve a címzettje.

Londoni elemzők: a továbbiakban sok függ az IMF-tárgyalásoktól

A magyar jegybank további kamatpályájának fő meghatározó tényezője az IMF/EU-tárgyalások kimenetele lesz - vélekedtek az MNB 0,50 százalékpontos keddi kamatemelését kommentálva londoni felzárkózó piaci elemzők.

William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó térségi közgazdásza a londoni konszenzussal megegyező mértékű kamatemelés bejelentése után úgy fogalmazott, hogy tekintettel a kormány és a jegybank "civakodására", az előkészítő jellegű IMF-tárgyalások félbeszakadására és a kötvénypiaci feszültségek legutóbbi jeleire, "korai lenne kizárni" a további, még agresszívabb kamatemelések lehetőségét a következő hónapokra.
   
Jackson szerint a helyzet kényességét mutatja, hogy a jegybank olyan időszakban kénytelen kamatot emelni, amikor az euróövezeti kereslet gyengülése éppen "recesszióba sodorja" a magyar gazdaságot.
   
Az elemző szerint úgy tűnik, hogy a november óta végrehajtott 1,00 százalékpontnyi MNB-kamatemelés stabilizálta a piacokat, ám innentől fogva nagyon sok múlik azon, hogy milyen előrelépést sikerül elérni az IMF-tárgyalásokon.
   
Jackson szerint "nem meglepő", hogy a megbeszélések elakadtak, hiszen "óriási a szakadék" a magyar kormány és a valutaalap által kívánatosnak tartott feltételrendszerek között.
   
A Capital Economics térségi közgazdásza szerint pozitív fejlemény volt a kormány és a bankszektor megállapodása a devizaalapú hitelek végtörlesztéséből eredő terhek megosztásáról, ám ezt "gyorsan semlegesítette" a jegybanktörvény-tervezet, amely miatt az IMF/EU-küldöttség végül idő előtt távozott.
   
Jackson szerint a kormány azóta "enyhített hangnemén", és most már "szó van" a jegybanktörvény tervezetének módosításáról, de előretekintve "nem tudjuk kikerülni azt a következtetést, hogy az IMF-fel folytatandó tárgyalások nem haladnak majd simán".
   
A Capital Economics elemzője mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy az események végső soron megköthetik a kormányzat kezét. Magyarország erőteljesen függ a külföldi hitelforrásoktól; a bankszektornak jövőre hozzávetőleg 19 milliárd euró, a kormánynak mintegy 9 milliárd euró küladósságot kell megújítania. Mivel a bankok máris finanszírozási forrásszűkével kénytelenek szembesülni, és ez a finanszírozási nyomás valószínűleg még intenzívebbé válik az euróválság mélyülésével, nem zárható ki egy bankválság kialakulása. Ebben az esetben Magyarországnak semmilyen más választása nem maradna, mint a visszatérés az IMF-hez - fejtegette a Capital Economics londoni felzárkózó térségi közgazdásza.

Jackson szerint egyelőre "sok minden függőben van", de a helyzet jelenlegi állása alapján nagyobb a valószínűsége annak, hogy az MNB jövőre akár 1,00-2,00 százalékpontnyi további emelésre is rákényszerülhet, mint annak, hogy nem.
   
Ha azonban a kormánynak - "akár válság hatására, akár nem" - sikerül IMF-támogatást szereznie, akkor "kamatcsökkentések sem okoznának meglepetést". A Capital Economics elemzője ezzel kapcsolatban felidézte, hogy 2008-2009-ben, az akkori IMF-megállapodás megkötése utáni tizenkét hónapban összesen 4,50 százalékponttal csökkent az MNB-alapkamat.
   
A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői keddi kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy a kamatemelés utáni MNB-közlemény megfogalmazása "valamivel kevésbé volt héja" az előző havinál. A ház szakértői a különbségek közül kiemelték, hogy a mostani szövegezés szerint újabb kamatemelések válhatnak szükségessé, ha a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés és az inflációs kilátás "jelentősen tovább romlik". A múlt havi MNB-közleményben ugyanakkor még az állt, hogy kamatemelésekre akkor lesz szükség, ha e két tényező "kedvezőtlen marad" - emelték ki a JP Morgan londoni szakértői.
   
A cég közgazdászai mindebből arra következtettek, hogy most már "magasabban van a léc" a további MNB-kamatemelések előtt. A JP Morgan elemzői közölték: alapeseti prognózisuk szerint a következő hónapokban nem változik a magyar jegybanki kamatszint, de ez az előrejelzés arra a feltételezésre alapul, hogy januárban megkezdődnek a hivatalos tárgyalások az IMF és az EU küldöttségeivel, és 2012 első negyedében sikerül megkötni egy elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást.
   
A JP Morgan közgazdászai szerint a fő kockázatot erre az alapeseti előrejelzésre az jelentené, ha a kormány nem lenne hajlandó lemondani a jegybanktörvény vitatott módosításáról.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.