Nincs mit számonkérni

Az EU és a magyar devizahitelesek, avagy hogyan vált Brüsszel Budapestté?

Hogyan vált Brüsszel Budapestté című jegyzetében Christian Ortner a Die Presse hasábjain úgy vélekedik, hogy a devizahitelek rögzített árfolyamon való törlesztésére vonatkozó magyar kormányzati elképzelés "kisajátítás" ugyan, de az EU-nak saját "jogsértései" fényében nemigen van jogalapja ahhoz, hogy számon kérje ezt Magyarországon.

2011.09.16 11:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Színtiszta kisajátítás, nagy valószínűséggel nem jogszerű és hosszú távon súlyos károkat okoz Magyarországnak" - olvasható a kormány tervéről a konzervatív osztrák napilapban.

Jogsértő módon kormányozni azonban - vélekedett a szerző - egész Európában többé-kevésbé gyakorlattá vált. Görögországot az uniós jogot megsértve több százmilliárd euróval támogatják, az Európai Központi Bankot rábírták, hogy jogi kötelezettségei ellenére költségvetési hiányt finanszírozzon, az euróövezet országai tömegesen sértik meg a kötelezően előírt hiánycélt - írta a szerző.

Nézete szerint mindez kolosszális méretű kisajátítás az uniós adófizetőkkel szemben.

"Orbán Viktornak a bankokkal kapcsolatos kisajátító lépése úgy viszonyul ehhez, mint egy bolti lopás a Bank of England kirablásához" - tette hozzá. Kisajátításként jellemezte az osztrák bankadót is. Az Európai Uniónak, amelyben alapvető jogok és bombabiztosnak vélt szerződések puszta szándéknyilatkozattá "züllenek le", nem igazán van alapja ahhoz, hogy Magyarországot a joggal való nemtörődöm bánásmódja miatt megdorgálja - fogalmazott a Die Presse jegyzetírója.

A Der Standard című liberális napilap munkatársa, Johanna Ruzicka beszámolt arról, hogy a pontosított javaslat szerint a legfeljebb 180 forintos árfolyamon felvett svájci frank, illetve 250 forintos árfolyamon felvett euró alapú jelzáloghiteleknél lehetne igénybe venni az egyösszegű végtörlesztést. Ezt széles körben a magyar kormányzati elképzelés "felpuhításának" tartják, de - írta - a problémás devizahitelek túlnyomó többségét 2008-2009 előtt ítélték oda, amikor a forint még "derekasan tartotta magát" a frankkal szemben, s nem volt előre látható a jelenlegi slamasztika. Érintett bankok, például a Raiffeisen, arra mutatnak rá, hogy ők a frank erősödésének kényes szakaszában, megközelítőleg 2008-tól nem helyeztek már ki devizahiteleket.

A szerző idézte Richter Sándort, a WIIW bécsi gazdaságkutató intézet szakértőjét is. Richter szerint arra lehet számítani, hogy a kormányzati elképzelés még lényegesen tovább fog puhulni. Magyarországon is komoly ellenállás tapasztalható, s a magyar kormányt meglepte az elutasítás hevessége, mindenekelőtt az osztrákoké - mondta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.