Határozott válaszlépésekre van szükség a válságban

Az euróövezet utolsó esélye

Az euróövezeti csúcstalálkozó előtti értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők úgy vélekedtek: az "utolsó esélyt kínálhatja" az euróövezeti válság ellenőrzés alá vonására a csütörtöki brüsszeli valutauniós csúcs, és ha nem születik döntés "nagyon határozott" válaszlépésekről, a helyzet visszafordíthatatlanná válhat.

2011.07.21 07:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Jonathan Loynes, a City egyik legnagyobb befektetési és makroelemző cége, a Capital Economics európai közgazdásza szerint az elmúlt néhány hónapot "az elszalasztott lehetőségek" jellemezték, mivel az euróövezeti döntéshozók bizonytalankodtak és vitatkoztak.

Ennek következménye az, hogy ha most is elmarad valamely döntő jelentőségű terv kidolgozása, a helyzet kicsúszhat az ellenőrzés alól - vélekedett a szakértő.
   
Loynes szerint ráadásul ahhoz, hogy a válság megoldására bármiféle reális remény kínálkozzék, olyan tervet kell kidolgozni, amely nemcsak Görögországra, hanem Olaszországra és Spanyolországra is alkalmazható.
   
A Capital Economics vezető elemzője szerint "a leginkább magától értetődőnek tűnő" válaszlépés az európai pénzügyi stabilitástámogató mechanizmus (EFSF) méretének és tevékenységi körének bővítése lenne, annak érdekében, hogy ez az eszköz nagy mennyiségű perifériális euróövezeti kormányadósságot vásárolhasson fel.
   
A szakértő szerint ahhoz, hogy a piacok meggyőződjenek "a szükséges tűzerő" meglétéről, az ESFS kapacitását 1500 milliárd euróra vagy ennél is nagyobbra kellene emelni.
   
A fő kérdés az - tekintettel a hazai adófizetők növekvő ellenállására -, hogy a központi euróövezeti kormányok készek-e vállalni a perifériális tagországok kockázatának jelentős mértékű átruházását, amivel egy ilyen program járna. Ha nem, akkor a Capital Economics által vártnál is hamarabb valósággá válhat a ház azon jó ideje hangoztatott előrejelzése, hogy az euróövezet nem marad fenn jelenlegi formájában - fejtegette a cég európai közgazdásza.
   
A Capital Economics több korábbi elemzésében 50 százaléknál nagyobb esélyt adott arra, hogy mostani felépítésében az euróövezet öt éven belül megszűnik.
   
Egy másik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) friss helyzetértékelése szerint az egyre emelkedő hozamok miatt most már "az olasz adóssághelyzet is közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon". A ház azt jósolta, hogy sem Olaszország, sem az ugyancsak a piaci figyelem központjában álló Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges "szűkölködést".
   
A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak az elemzésben arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.

Az euróövezeti csúcsértekezlet sikere a forintnak is segíthet

Csütörtök reggel a forint 268,72/euró volt vételi oldalon, hajszállal jobb a szerdai késői 268,76/eurónál.
   
A svájci frankkal szemben 229,51/franknál tartott középárfolyamon (229,29-73/frank vételi-eladási árfolyamon), 0,55 százalékkal erősebben a szerda estinél. Száz japán jen 239,67 forintot ért középárfolyamon (239,44-90/forint vételi-eladási árfolyamon), 0,21 százalékkal kevesebbet, mint szerda este.
   
A térségi valutákkal együtt a forint közvetlen sorsa is a görög államadósság problémájára megoldást kereső, csütörtöki brüsszeli euróövezeti csúcsértekezlet kimenetelétől függ, miután az előlegezett bizalom már szerdán jótékonyan hatott.

Egyes elemzők szerint a forint tartósan visszatérhet 267,50-269,50/euró közé, mások szerint a kisebb adósságú Csehország és Lengyelország valutája többet profitálhat a megbízható keleti fizetőképességet "újra fölfedező" befektetők jókedvéből, mint a forint - írta elemzők véleményét idézve csütörtök reggel a Dow Jones hírügynökség.
   
A forint szerda este 0,83 százalékkal, a cseh korona 0,06 százalékkal, a lengyel zloty 0,51 százalékkal erősebb volt a kedd estihez képest az euróval szemben.

ÁRFOLYAMOK

A bankközi piacon a forint csütörtök reggel, 268,72-269,18/eurón, 0,01 százalékkal jobb volt a kora hajnalinál, és 3,35 százalékkal erősebb, mint a múlt év végén. Szerda este 268,76-269,20/euró volt, csütörtök reggel 271,07-98/euró, 2,42 százalékkal erősebb az év véginél. A tavalyi évet 2,74 százalékkal alacsonyabban végezte, mint 2009-et.
   
Idén eddig 280,84/euró (január 10.) és 261,88/euró (július 7.) között ingadozott az árfolyam. A forint 2009. márciusban történelmi mélypontot ért el 317,59/eurón, azt az évet végül 2,58 százalékkal alacsonyabban fejezte be az euróval szemben, mint 2008-at. 2008-ban 4,23 százalékkal gyengült, 2007-ben 0,39 százalékot vesztett, utoljára 2006-ban javult, 0,46 százalékkal.
   
A svájci frankkal szemben idén eddig 238,46/frank (július 18.) és 198,89/frank (április 6.) között alakult a forint. A július 18-án, hétfőn elért szint egyszersmind a forint új történelmi mélypontja a frankkal szemben. A tavalyi évet a forint 21,86 százalékkal alacsonyabban végezte a frankkal szemben, mint az előzőt.
   
Csütörtök reggel a cseh korona, 24,450-527/eurón, 2,25 százalékkal erősebb (szerda reggel 2,16 százalékkal erősebb), a lengyel zloty, 3,9912-4,0010/eurón, 0,99 százalékkal rosszabb (szerda reggel 1,45 százalékkal rosszabb) volt az euróval szemben, mint év végén. A cseh korona tavaly 5,26 százalékot nyert, 2009-ben 1,62 százalékot nyert, 2008-ban 1,31 százalékot vesztett. A zloty tavaly 3,59 százalékot nyert, 2009-ben 0,26 százalékot nyert, 2008-ban 14,29 százalékot vesztett az euróval szemben.
   
Csütörtök reggel a zloty 0,04 százalékkal gyengébb volt a kora hajnalinál az euróval szemben, a korona 0,06  százalékkal javult.

A forint 188,50-80/dollár volt, 0,30 százalékkal jobb a kora hajnalinál, 8,71 százalékkal jobb, mint év végén. Szerda este  189,14-44/dollár volt, szerda reggel 191,50-192,12/dollár, 7,19 százalékkal jobb, mint év végén. Idén eddig 217,88/dollár (január 10.) és 176,78/dollár (május 4.) között mozgott a forint. A tavalyi évet 9,90 százalékkal alacsonyabban végezte a dollárhoz képest, mint 2009-et. 2009-ben 0,08 százalékkal javult, 2008-ban 7,88 százalékot vesztett a dollárral szemben.
   
A cseh korona csütörtökön, reggelre 0,36 százalékkal javult, 17,149-202/dollárra, a zloty 0,25 százalékot nyert, 2,7996-8062/dollárra.
   
A korona 7,98 százalékkal erősebb a dollárral szemben, mint a múlt év végén, miután tavaly 1,27 százalékkal gyengült. A zloty 4,97 százalékkal jobb a dollárhoz képest, mint év végén, miután tavaly 3,04 százalékot vesztett.
   
Csütörtök reggel az euró 1,4255 dollár volt vételi oldalon, 0,0041 dollárral drágább, mint szerda este, 6,46 százalékkal jobb a dollárhoz képest, mint év végén. Szerda reggel 1,4154 dollárt ért az euró.
   
A közös pénz idei csúcsa a dollárral szemben május 4-én volt 1,4939 dolláron, ez új rekord 2009. december 4-e óta is. Az idei mélypontja 1,2874 dollár - egyszersmind négyhavi mélypont -, ezt január 9-én érte el.
   
Az euró tavaly 6,52 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. Előzőleg, 2009-ben 2,39 százalékkal erősödött, 2008-ban 4,27 százalékot vesztett, miután 2008 július 15-én, 1,6038 dolláron, elérte történelmi csúcsát. Az eddigi mélypontja 0,8225 dollár volt, 2000. októberben.
   
Az euró csütörtök reggel 1,1721 svájci frank volt, 0,0074 frankkal több, mint szerdán későn, 6,31 százalékkal gyengébb, mint év végén. Szerda reggel 1,1661 frank volt.
   
Hétfőn, július 18-án napközben az euró új történelmi mélypontot ért el a svájci frankkal szemben 1,1406 frankon.
   
A múlt évet 15,75 százalékkal alacsonyabban végezte a frankkal szemben, mint 2009-et.

Mégsem lesz bankadó a második görög mentőcsomagban

Az euróövezeti csúcsértekezlet előkészítésében közreműködő meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Reuters jelentette: a bankszektorra kivetett adó mégsem lesz része a második görög mentőcsomagnak.
   
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök szerdai tárgyalásai után bejelentették, hogy megállapodtak egy új görög mentőcsomagról, részleteket azonban nem fedtek fel.
   
Az  idézett forrás szerint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is, egyetért az ötlet elvetésével. Trichet váratlanul bekapcsolódott Merkel és Sarkozy szerdai találkozójába.  
   
A Reutersnak a csütörtöki csúcstalálkozó előkészítésében résztvevő más források  is megerősítették, hogy elvetették  a bankadóról a múlt héten kidolgozott javaslatot.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.