A meteorit ősi csillag maradványait hordozza

Naprendszerünk keletkezésének titkairól árulkodik a franciaországi meteorit

Az 1864-ben Franciaország területén becsapódott orgueil-i meteorit 4,5 milliárd éves, és egy olyan ősi csillag mikroszkopikus maradványait hordozza, amely Naprendszerünk keletkezésének idején robbant fel - állítják amerikai tudósok, akik kutatásaikról az Astrophysical Journal legújabb számában közöltek tanulmányt.

2010.09.14 17:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A maradványok alapján a tudósok immár képesek meghatározni, hogy milyen csillag robbant fel, s a kutatás révén megoldódhat annak a rejtélye is, hogy a króm 54-es (Cr 54) tömegszámú izotópja miért oszlik el egyenetlenül a Naprendszerben - olvasható a Space csillagászati hírportálon.

Az amerikai kutatók Nicolas Dauphasszal, a Chicagói Egyetem docensével az élen a meteorit anyagába beágyazódott kerek szemcsék vegyelemzését végezték. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a Cr54-izotóp, ahogy más kémiai elemek is, egyenletesen oszlott szét a felrobbant csillagból származó gáz- és porfelhőben, amelyből Naprendszerünk képződött.

"Ez egy jól összeturmixolt leves volt, ám bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy némely komponense nem oldódott fel teljesen" - jegyezte meg Bradley Meyer, a Clemson Egyetem professzora, aki nem volt részese a kutatásnak. Az 1970-es évek elején született az az elmélet, amely szerint egy felrobbant, szupernóvává alakult csillag indította be Napunk megszületésének folyamatát.

"Minden jel arra mutat, hogy legalább egy masszív csillag szolgáltatott alapanyagot Naprendszerünkhöz" - hangsúlyozta Bradley Meyer A meteorit belsejében a kutatók az alumínium 26-os tömegszámú, valamint a vas 60-as tömegszámú izotópját fedezték fel. Mindkét rövid felezési idejű izotóp megtalálható a kozmikus kövezetekben, de nem a Földön.

Ebből a kutatók arra következtettek, hogy egy II. típusú szupernóvából származnak. Ilyen szupernóvák a Nap tömegénél nyolcszor-kilencszer nagyobb kezdeti tömegű csillag végső robbanásakor keletkezik, miután az kifogyott nukleáris tüzelőanyagából. "Motorja" üzemanyag hiányában "akadozni" kezd, belső magja összeroppan, s az egész csillag felrobban.

Ezzel ellentétben az Ia. típusú szupernóva-robbanás kicsi, ám annál sűrűbb anyagú, bináris rendszerben, azaz egymás körül keringő fehér törpék esetében következik be.

A II. típusú szupernóva-robbanásból származó szemcséket már korábban is felfedeztek meteoritokban, ám mostanáig sohasem sikerült kimutatni az Ia. típusú szupernóva maradványait. A kutatók most vegyelemzésnek vetik majd alá a franciaországi meteoritban lévő szemcséket, s ennek segítségével megállapíthatják, hogy milyen típusú szupernóvából származik a króm 54-es izotóp. Ezt a kalcium 48-as tömegű izotópja segítségével állapítható meg: amennyiben a meteorszemcsékben sok van belőle, az Ia. típusú szupernóvából származik.

A kutatás során vizsgált szemcsék átmérője nem érte el a 100 nanométert, azaz az emberi hajszál vastagságának ezredrészét. A vizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy miután ezek az elemek kilökődtek a szupernóvából az űrbe, a korai Naprendszerben zajló dinamikus folyamatok méret szerint "osztályozták" a töredékeket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.