Kimosdatnák a vérszívót

Drakula nem szomjazta a vért, csak a PR-ja volt pocsék

A Drakula néven elhíresült Vlad havasalföldi fejedelem a róla keltett vámpírlegendával ellentétben nem az a vérszomjas zsarnok volt, ahogy megismerte a világ, csupán a rossz nyugat-európai propaganda áldozata lett. Legalábbis ezt támasztja alá egy, a minap Bukarestben megnyílt kiállítás.

2010.07.12 14:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kiállítást kifejezetten azzal a céllal rendezték meg, hogy rehabilitálják a Vlad Tepes (Karóbahúzó Vlad) néven is emlegetett főnemest, aki a XV. században uralkodott a Havasalföldön.

"Drakula kétségtelenül kegyetlen volt, de nem kegyetlenebb, mint korának más fejedelmei" - jelentette ki Margot Rauch, a pénteken megnyílt Drakula - Vajda és vámpír című kiállítás osztrák kurátora.

Vlad 1431-ben született Romániában. Havasalföldön 1456 és 1462 között, majd 1476-ban uralkodott. A becslések szerint ez idő alatt ötvenezer ember halála száradt a lelkén: ezrével húzatta karóba válogatás nélkül politikai ellenfeleit, a bűnözőket és az elfogott törököket. Egyéb kegyetlenkedések is bőven szerepeltek a listáján: sokakat kínoztatott halálra a legkülönbözőbb módokon. Mindezen történelmi tények ellenére a kurátor mégis úgy vélekedett, hogy "a rossz propaganda áldozata volt".

A kiállításon bemutatott történelmi tanulmányok sora utalt rá: a Vladról kialakult legendák "azt a célt szolgálták, hogy Európa keleti részét primitív vidékként és a gonosz forrásaként mutassák be" - mondta el Rauch. A tárlaton két híres Vlad portré is szerepel a bécsi Szépművészeti Múzeum és az innsbrucki Ambras kastélymúzeum gyűjteményéből, és olyan kézírásos dokumentumok is láthatók, amelyek vérszomjas őrültként festik le a főurat. Egy 1500-as évekből származó nyomat például étkezés közben ábrázolja, mialatt karóba húzott és levágott végtagú emberek tucatjai láthatók körülötte. Ugyanakkor sok román hősként tekint rá, hiszen sikeresen küzdött a török hódítók ellen. Legendája ihlette meg Bram Stokert, akinek 1897-ben jelent meg Drakula című rémregénye.

A történet számtalan további könyv, film és tévéfilm forrása lett. A sápadt bőrű, véres fogú, karmos ujjú, és fekete köpenyt viselő Drakula-imázs azonban jobbára az 1930 és 1960 között a hollywoodi Universal stúdióban készült hét Drakula-filmből vált ismertté - emlékeztetett a telegraph.co.uk hírportálon a kiállításról megjelent cikk.

"Itt az ideje, hogy a hollywooditól eltérő fénybe állítsuk Vlad Drakulát" - hangsúlyozta a kiállítás kurátora.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.