A faj képviselői félelmetes ragadozók voltak

"Tengeri sárkány" maradványai az Északi-sark közelében

Egy hatalmas tengeri hüllő megkövesedett maradványaira bukkantak őslénykutatók az Északi-sark közelében fekvő Spitzbergák egyik szigetén.

2008.03.01 14:47National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt őshüllőt - negyven további lelettel együtt - 2006-ban találták azon a helyen, amelyet a kutatók a fosszíliák „kincsesbányájának” neveznek. A jura kori szörny orrától a farka végéig mintegy 15 méter hosszú volt, a plezioszauruszok rendjébe tartozó plioszauruszok ezidáig megtalált legnagyobb képviselője. 

A most megtalált őslény - amelynek közelében egy másik példányt is megleltek - mintegy 20 százalékkal nagyobb, mint a plioszauruszok korábbi legméretesebb faja, az Ausztrália közelében megtalált kronoszaurusz - állítja a kutatás vezetője, Jorn Hurum, az oslói Természettudományi Múzeum munkatársa.
 
„A szakirodalom adatainak tanulmányozása után most jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy megtaláltuk a legnagyobb plioszauruszt” - nyilatkozta a kutató a brit BBC-nek. Csak az úszója három méter hosszú volt. „A hét elején összeállítottuk a csontvázat, és igencsak meglepődtünk. A csontokból csak nagyon kevés hiányzik.” 

A tengeri életmódot folytató plioszauruszok ("uszonyos gyíkok") egy időben éltek a dinoszauruszokkal. Könnycsepp formájú, rövid nyakú testét két pár rendkívül izmos uszonnyá módosult, propellerként használt végtagjával mozgatta. A faj képviselői félelmetes ragadozók voltak. „Ha egy plioszaurusz állkapcsát összehasonlítjuk egy mai krokodiléval, láthatjuk, hogy az előbbi sokkal jobban alkalmas volt a harapásra. Három-négyszer annyi keresztirányú izom mozgatta a félelmetes szájat, ez azt jelenti, hogy egy nagyobb példány könnyűszerrel kettéharaphatott volna egy kisebb autót” – magyarázták a paleontológusok a BBC News-nak. 

A kutatók azt tervezik, hogy még ebben az évben visszatérnek a másik példány maradványaiért az északi szigetre. A kövületek egy fekete, üledékes kőzetben rejtőznek. A hüllők halálukkor lesüllyedtek a sekély és hideg jura kori tenger fenekére, ahol befedte őket az agyag. Az oxigénben gazdag, lúgos környezet segíthette a csontok konzerválódását.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.