Keresztanyja a Szabadság-szobor

A 400 éves New York "anyakönyvi kivonata" a Rijksmuseumban

Nem kell New Yorkba utaznia annak, aki látni szeretné az amerikai metropolisz korai történetének fontos dokumentumait.

2009.04.06 07:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hollandia nemzeti múzeuma, a Rijksmuseum a hét végétől állítja ki ezeket a dokumentumokat, köztük térképeket és azt az egyetlen feljegyzést, amely beszámol Manhattannak az európaiak általi megvásárlásáról. A kiállítás Henry Hudson brit felfedező 1609. áprilisi indulásának 400. évfordulójára nyílt meg; ez az expedíció vezetett el a New York-i terület gyarmatosításához.

Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel a ma az ő nevét viselő folyón, a holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Hudson az Ázsiába vezető átjárót kereste, de soha nem találta meg. Felfedezéseinek híre nyomán később holland expedíciók keltek útra, és az indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot. A kiállítás bemutatja Manhattan, mint sziget 1614-ből származó első térképét is. A holland telepesek New Netherland néven a területen kolóniát hoztak létre.

Megfelelő kereskedelmi állomásnak és fővárosnak választották Manhattant, a szigetet. 1625-ben szerezték meg az indián őslakosoktól és New Amsterdamnak keresztelték el. 1664-ig hívták így, amíg az angolok el nem hódították tőlük a várost. Ők adták a New York nevet a helynek. A holland nemzeti levéltárban őrzött vásárlásról szóló iromány, amelyet gyakran csak New York "anyakönyvi kivonataként" emlegetnek, szintén látható a kiállításon.

Kiállítanak a múzeumban egy festményt, Johannes Vingboons 1665-ben készült alkotását, amely a korabeli várost kis holland településként ábrázolja, háttérben egy szélmalommal. A tárlat júniusig látható Amszterdamban, utána a New York-i South Street Seaport Museumba "költözik", egy szeptemberben nyíló nagyobb kiállítás részeként. Hudson 1610-ben, már egy angol társaság szolgálatában tért vissza Amerikába, hogy tovább keresse az Ázsiába vezető északnyugati átjárót, a mai Kanadán keresztül.

A telet a jég fogságába esve töltötte, és 1611 nyarán, amikor tovább akart indulni, a legénység fellázadt. Az expedíció túlélői azt mesélték annak idején, Hudsont, 10 éves fiát és nyolc, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt a legénységből kitettek valahol a mai Hudson-öböl táján, és többet senki nem látta őket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.