A Bajok eredete?

Népes szolgahad gondoskodott Darwin kényelméről egyetemi évei alatt

Népes szolgahad gondoskodott Charles Darwin (1809-1882) kényelméről egyetemi évei alatt - derült ki a hat vaskos füzetnek köszönhetően, amelyek a Cambridge-i Egyetem levéltárából kerültek elő.

2009.03.23 17:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A bőrkötésű könyvek kézzel írott feljegyzései bepillantást engednek Charles Darwin mindennapjaiba, aki a legdrágább szobák egyikében lakott 1828-1831 között Cambridge-ben.

A napi teendők elvégzésében számíthatott mosónőre és edénymosogatóra, s akadt szolga, aki befűtött, majd felügyelte, hogy a tűz ne aludjon ki. Szabó, kalapos és borbély, valamint cipőtisztító gondoskodott Charles Darwin kifogástalan külleméről, aki ráadásul a közös egyetemi szolgákra is számíthatott. Naponta hat és fél pennyt fizetett csak azért, hogy a hús- és sörfejadagja mellé friss zöldségek kerüljenek asztalára.

Hároméves egyetemi tanulmányai, melyek során a bölcsésztudományok baccalaureusa címet megszerezte, összességében 636 fontba kerültek. Ez az összeg átlagosnak számított Cambridge-ben a XIX. században. A számlákat Charles Darwin tehetős apja, a köztiszteletben álló orvos fizette. John van Wyhe Darwin-kutató szerint a feljegyzések bepillantást engednek a tudós életének eleddig ismeretlen korszakába.

"A Cambridge-i Egyetemen tehetős fiatalemberek tanultak, akik igen kellemesen töltötték az időt. E feljegyzéseket tanulmányozva látjuk, hogy Darwin egyike a diákoknak. Jól volt eleresztve, de ezzel nem rítt ki a környezetéből" - mondta. Charles Darwinnak ennyi segítséggel, s a napi kétórás előadások mellett rengeteg ideje maradt a társasági életre, valamint magántanulmányaira. "Vadászhatott, rovarokat gyűjthetett, vagy végiglátogathatta barátait: esténként kártyáztak és borozgattak, ahogy ezt a diákok teszik, amióta világ a világ" - magyarázta John van Wyhe.

Ennek fényében nem csoda, hogy Charles Darwin boldog életének legörömtelibb szakaszának nevezte a Cambridge-ben töltött három évet. Elhagyva az egyetemet a Beagle nevű háromárbócosra szegődött el, amelynek kapitánya tudományos érdeklődésű embert keresett világkörüli expedíciója számára. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutott a Zöldfoki-szigetekre, Brazíliába, Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre, Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra, Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba.

Ennek alapján született meg Charles Darwin alapműve, a Fajok eredete.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.