Tudomány

Kiderült, hogy a bálnák éneke rendkívül hasonlít az emberi nyelvhez

Új kutatás feszegeti az emberi nyelv egyediségének határait.

2025.03.01 14:02ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy friss tanulmány szerint a hosszúszárnyú bálnák (púpos bálnák) éneke olyan statisztikai szerkezeteket mutat, amelyek az emberi nyelvre is jellemzők. A kutatók csecsemők beszédtanulási mechanizmusait alapul véve elemezték a bálnák énekeit, és azt találták, hogy ezek a mintázatok nem csupán véletlenszerű hangok sorozatai, hanem egy bonyolult, kulturálisan öröklődő kommunikációs rendszer részét képezik.

A hosszúszárnyú bálnák éneke az állatvilág egyik legösszetettebb, társadalmilag tanult és kulturálisan öröklődő viselkedési formája. Eddig azonban kevés bizonyíték állt rendelkezésre arról, hogy ez a kommunikáció nyelvszerű struktúrát követne. Az emberi nyelvben az ismétlődő elemek előfordulási gyakorisága bizonyos szabályszerűségeket követ, és ez a tulajdonság segíti a nyelv elsajátítását és továbbadását generációkon keresztül.

A kutatók egy új módszert alkalmaztak, amelyet a csecsemők beszédtanulásának elemzéséből merítettek. Nyolc évnyi, Új-Kaledóniában rögzített bálnaének-adatot elemeztek, és azt találták, hogy a dalok ugyanazokat a statisztikai struktúrákat mutatják, amelyek minden emberi nyelvre jellemzőek. Ez azt jelenti, hogy a bálnák kommunikációja nem véletlenszerű, hanem egy olyan rendszer, amelynek fejlődése és fennmaradása kulturális átadás útján valósul meg.

A nyelv evolúciójának új megközelítése

A kutatást több tudományág képviselői végezték: nyelvészek, fejlődéslélektani kutatók, tengerbiológusok és viselkedésökológusok működtek együtt. A kutatócsoportot Prof. Inbal Arnon (Héber Egyetem), Dr. Ellen Garland (St Andrews-i Egyetem) és Prof. Simon Kirby (Edinburgh-i Egyetem) vezette, Dr. Claire Garrigue (IRD New Caledonia), Dr. Jenny Allen (Griffith Egyetem) és Dr. Emma Carroll (Aucklandi Egyetem) közreműködésével.

A tanulmány legfontosabb eredményei:

A bálnaének strukturált kommunikációs forma: Az ismétlődő részek előfordulása egy adott eloszlást követ, amelyet eddig csak az emberi nyelvnél figyeltek meg.
A kulturális átvitel szerepe: A bálnaénekek és az emberi nyelv közös vonása, hogy egyik generáció adja át a másiknak.
Új perspektíva a nyelv evolúciójáról: A kutatás szerint a nyelv szerkezetének kialakulása nemcsak az ember sajátossága lehet, hanem más fajoknál is kialakulhat, ha a kommunikáció tanulás és kulturális átvitel útján fejlődik.

A bálnák és az emberi nyelv közötti párhuzamok

A kutatók szerint a hosszúszárnyú bálnák éneke nem tekinthető nyelvnek a szó szoros értelmében, mivel nincsenek benne konkrét jelentéssel bíró szavak. Inkább a zenéhez hasonlít, amely szintén strukturált, ismétlődő elemekből áll, de hiányzik belőle a nyelvre jellemző jelentésképzés.

Prof. Ellen Garland szerint:
"A bálnaének rejtett, nyelvszerű szerkezetének felfedezése váratlan volt, de egyértelműen rámutat arra, hogy ez a kulturális viselkedés fontos betekintést nyújthat a komplex kommunikáció evolúciójába az állatvilágban."

Prof. Simon Kirby hozzátette:
"Ez a kutatás azt sugallja, hogy a nyelv evolúciójának megértéséhez nem csupán a legközelebbi főemlős rokonainkat kell vizsgálnunk, hanem más fajokat is, ahol a kommunikáció hasonló módon fejlődik."

Prof. Inbal Arnon hangsúlyozta:
"Ez a tanulmány megmutatja, hogy a tanulás és a kulturális átadás miként alakíthatja a kommunikációs rendszerek szerkezetét. Elképzelhető, hogy ahol összetett, kulturálisan öröklődő viselkedési formák vannak, ott hasonló statisztikai mintázatok is megjelennek."

Új lehetőségek a nyelvkutatásban

A felfedezés kihívást jelent azzal a régóta elfogadott nézettel szemben, miszerint az emberi nyelv teljesen egyedi kommunikációs rendszer. A kutatók szerint érdemes a jövőben más állatfajok tanulási és kommunikációs mechanizmusait is vizsgálni, hogy jobban megértsük, hogyan fejlődnek ki a strukturált kommunikációs rendszerek az élővilágban.

Bár a bálnaének nem egy az egyben feleltethető meg az emberi nyelvnek, az, hogy ugyanazok a szerkezeti mintázatok jellemzik, arra utal, hogy a nyelv evolúciója nem az ember kizárólagos sajátossága, hanem egy olyan folyamat, amely más fajoknál is kialakulhatott. Ez az új nézőpont forradalmasíthatja a nyelvtudományt és az állati kommunikáció kutatását is.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.