Radioaktív szenny

A csernobili szuperférgek ellenállóak a sugárzással szemben

Az erősen radioaktív zónában talált fonálférgek nem mutatták a DNS-károsodás jeleit.

2024.03.11 05:35ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy egy gyakori féregfaj DNS-e immunisnak tűnik a csernobili zárt zónában (30 km-es zóna) a krónikus sugárzás okozta károsodással szemben. A terület az 1986-os atomerőmű-leolvadás óta tiltott terület az emberek számára.

A New York-i Egyetem (NYU) biológiaprofesszora, Matthew Rockman és Sophia Tintori posztdoktori munkatárs 2019-ben ellátogatott a csernobili halálzónába (CEZ), és mintákat gyűjtött egy Oscheius tipulae nevű fonalféregfajból.

"Ezek a férgek mindenhol élnek, és rövid életűek, így több tucat generáción mennek keresztül az evolúció során, míg egy tipikus gerinces még csak a cipőjét húzza" - mondta Rockman a tanulmány eredményeit bejelentő sajtóközleményben a héten.

Geiger-számlálókkal felfegyverkezve és védőfelszerelésbe öltözve talajmintákat, rothadó gyümölcsöket és más szerves anyagokat gyűjtöttek, amelyekben a férgek voltak, különböző mennyiségű sugárzást tartalmazó helyeket választva.

Rockman és Tintori szekvenálták a Csernobilból begyűjtött 15 féreg genomját, és összehasonlították őket a máshol gyűjtött fonálférgek öt vonalával. Bár a féregfajok különböztek abban, hogy hogyan tolerálják a DNS-károsodást, ezek a különbségek nem feleltek meg a gyűjtési helyek sugárzási szintjének.

A kutatók "nem tudták kimutatni a sugárzás okozta károsodás jeleit" a csernobili férgekben - mondták. Tintori és Rockman óvatos volt, hogy ne vonjanak le elhamarkodott következtetéseket, de reményét fejezte ki, hogy ez a kutatás hasznos lehet például a rák kezelésében. Tanulmányuk a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban jelent meg.

Egy nemrégiben készült princetoni tanulmány szerint a CEZ-ben élő farkasok szintén magas ellenálló képességgel rendelkeznek a rák ellen.

A csernobili atomerőmű négy reaktorának egyike 1986 áprilisában robbant fel, és 400-szor nagyobb sugárzást bocsátott ki, mint a japán Hirosimára a második világháborúban ledobott atombomba. Több mint 100 000 embert evakuáltak a közeli Pripjaty városából. A Kijevtől mintegy 100 km-re északra fekvő egész területet azóta sem tartják biztonságosnak az emberi tartózkodásra.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.