Mit lát a csökevényes szem?

Érzékelik az árnyékokat a vak halak!

A barlangi vaklazacok (Astyanax mexicanus) fiatal korukban érzékelik a fényt annak ellenére, hogy szemük elcsökevényesedett az evolúció évmilliói alatt.

2008.01.27 11:40National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tudósok fölfedezték, hogy a barlangi vaklazacok lárvái észlelik a fölöttük lévő árnyékot és a sötét folt felé úszva keresnek menedéket. Masato Yoshizawa, az amerikai College Parkban lévő Marylandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta, hogy meglepődtek az eredményen, hiszen ezek a halak évmilliók óta örök sötétségben élnek.

A fiatal vaklazacoknál megtalálhatók a szem egyes csökevényes alkotórészei, amelyek az állat idősebbé válásával még tovább degenerálódnak. Nincs bennük azonban semmiféle fényérzékeny pigment. Ráadásul, amikor Yoshizawa eltávolította a szem maradványait, a halak akkor is reagáltak az árnyékra.

A kutatók fölfedezték, hogy a viselkedést a tobozmirigy irányítja, amely fényérzékeny szerv, néha "harmadik szem"-ként is emlegetik. Ebben a mirigyben található a rodopszin nevű fényérzékeny színanyag, és ha ezt a szervet eltávolítják, megszűnik az árnyékra adott reakció. Yoshizawa véletlenül fedezte föl a vaklazacok árnyékreakcióját, amikor az akváriumukat tisztították.

"Amikor egy pipettát vittünk föléjük, észrevettük, hogy a lárvák az általa vetett árnyékfolt felé úsznak." A tudósok fölismerték, hogy a lárvák pont úgy vonzódnak a fölöttük elhaladó árnyékhoz, mint a rokon látó fajok. A hal tobozmirigye talán azért nem csökevényesedett el, mert a fényérzékelésen kívül melatoninnal is ellátja a szervezetet, ez pedig kulcsfontosságú szaporodási és időszakos növekedési hormon. A mirigy két szerepe - hormongyártó üzem és fényérzékelő szerv - szorosan kapcsolódik.

Ezért a kutatók arra következtetnek, hogy a test melatonin-utánpótlásának fenntartására ható szelekciós nyomás erősebb volt, mint azon mutációk passzív felhalmozódásának hatása, ami a tobozmirigy fényérzékelő képességének elvesztéséhez vezethetett volna. Néha még a barlangban is jól jöhet a fényérzékelő képesség. A barlangok tetején előfordulhatnak fényt beeresztő lyukak, rések.

A lárvák számára hasznos, ha észlelik és elkerülik ezeket a helyeket, mert itt jobban veszélyeztetik őket a látó ragadozók. A látópigmentek evolúciójával foglalkozó angol tudós, Jim Bowmaker a következőket fűzte az eredményekhez: eddig is sok bizonyíték szólt amellett, hogy a tobozmirigy nem fölösleges a gyengén fejlett látású állatokban (például a mélytengeri halakban), de hiányzott ennek ilyen frappáns demonstrálása.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.