Űrkutatás

Ez a földméretű exobolygó valószínűleg egy sokkal nagyobb világ maradványa

Közelebbről megnézték, valami furcsát láttak a bolygó méretével és tömegével kapcsolatban.

_{2023.09.23 10:21ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Számos egymást követő küldetés, amelyek célja a közeli csillagok átvizsgálása volt a körülöttük keringő exobolygók jelei után kutatva, zavarba ejtően sokféle világról hozott ismereteket. A bizarr katalógus legújabb tagja a Tahay, más néven Gliese 367b, amely úgy tűnik, hogy szinte tiszta vasból áll.

A felfedezést az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban nemrég megjelent cikkben részletesen ismertette egy, Elisa Goffo, a Torinói Egyetem fizika tanszékének doktorandusza által vezetett csapat.

A bolygót először a Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) 2021-ben gyűjtött adatai alapján fedezték fel, amely a NASA Kepler-misszióját váltotta fel az exobolygók keresésére irányuló, teljes égboltot átfogó felmérések elvégzésében. Ez egy ultrarövid periódusú bolygó, amely mindössze 7,7 óra alatt kerüli meg központi csillagát, az Añañuca nevű vörös törpét, ami azt jelzi, hogy rendkívül közel van a csillag felszínéhez.

Ez nem szokatlan a vörös törpecsillagok esetében, amelyek kisebbek, mint a Nap méretű csillagok, de amikor a csillagászok az Európai Déli Obszervatórium nagy pontosságú radiális sebességű bolygókereső (HARPS) spektrográfjával közelebbről megnézték, valami furcsát láttak a bolygó méretével és tömegével kapcsolatban - valójában sűrűbb, mint korábban gondolták.

A Tahay sugarát a Föld sugarának 70%-ával, tömegét pedig 63%-ával egyezőnek találták, ami sokkal nagyobb sűrűségre utal, a vaséval, nem pedig a kőzetével megegyező sűrűségre. Korábbi eredmények szerint a Tahay tömege és sugara a Föld tömegének 55%-a, illetve 72%-a volt.
"A GJ 367b-t egy Föld-szerű bolygóhoz lehetne hasonlítani, amelynek sziklás köpenyét leválasztották" - mondta Goffo egy sajtóközleményben.

"Ennek fontos következményei lehetnek a GJ 367b kialakulására nézve" - mondta. "Úgy véljük, hogy a bolygó a Földhöz hasonlóan alakulhatott ki, egy sűrű, főként vasból álló maggal, amelyet szilikátban gazdag köpeny vesz körül."

Akkor hogyan jutott el a jelenlegi állapotába, ahol nem maradt más, csak egy nagy vasgolyó? Egy másik bolygóval való ütközés lehetett az ok a csillagrendszer kialakulása során, amikor a dolgok sokkal kaotikusabbak voltak.

"Egy katasztrofális esemény lecsupaszíthatta a kőzetköpenyét, így a bolygó sűrű magja csupasz maradt" - magyarázta Goffo.

Két másik lehetőség is létezik: A Tahay nem egy Föld-szerű sziklás világ, hanem egy nagy gázóriás, például a Neptunusz maradványmagja lehet, amelynek légkörét az Añañuca sugárzása már régen szétrobbantotta. Az is lehet, hogy egyszerűen így alakult ki, a protocsillag ködének egy szokatlanul vasban gazdag részében - a tudósok azonban ezt tartják a legkevésbé valószínű magyarázatnak.

"A lehetséges útvonalak között szerepelhet a protoplanetáris korongokban általában feltételezettnél lényegesen vasban gazdagabb anyagból való kialakulás. Bár nem világos, hogy léteznek-e olyan bolygók, amelyeknek kifejezetten a belső perem közelében (ahonnan a legtöbb anyag származhat) ilyen nagy a relatív vastartalma" - írták a tanulmányban.

Egy 2020-as tanulmány ugyanis nem tudta megmagyarázni a vas mennyiségét a Merkúr bolygóban, amely körülbelül 70%-ban fémes, és csak valamivel kisebb sűrűségű, mint a Föld, de tömege mindössze 5%-a a Földének. A Tahayhoz hasonlóan a Merkúr a legközelebbi bolygó a központi csillagához, bár a Tahay 100-szor közelebb van az Añañuca-hoz, mint a Merkúr a Naphoz.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter