Tudomány-biológia

Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon

A Magyarországon fokozottan védett őshonos halfaj csak ritkán kerül szem elé.

2023.08.03 03:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon idén tavasszal - igazolta Szalóky Zoltán, Maroda Ágnes és Sály Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) halökológusai.

Az ÖK kutatói immár harmadik éve végeznek halállomány-felmérést a kutatóközpont közcélú monitorozási projektje keretében, Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és Mórocz Attila (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) szakmai közreműködésével - emlékeztet az ELKH által az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény.

Mint felidézik, június végén Mohácsnál számos, idei szaporulatból származó, 32-42 mm közötti testhosszú magyar bucó-ivadékot fogtak a kutatók. Ez örömteli meglepetésnek számít, ugyanis a Magyarországon fokozottan védett őshonos halfaj csak ritkán kerül szem elé - emlékeztetnek.

A magyar bucó (Zingel zingel) a Duna és a Dnyeszter vízgyűjtőjén őshonos, fenéklakó sügérféle halfaj. Teste hosszan elnyúlt orsó alakú, szája alsó állású, pikkelyei a bőrében mélyen ülő, úgynevezett fésűs pikkelyek, ezért kézbe véve - a többi sügérféléhez hasonlóan - érdes tapintású.

A felnőtt egyedek testhossza jellemzően 20-30 cm. A nagy folyók kavicsos, homokos aljzatú, gyors sodrású mederfenekén gerinctelenekkel és kisebb halakkal táplálkozik. Szaporodása a vizek tavaszi melegedésével márciusban, áprilisban történik. Mivel jellemzően a parttól távolabbi mederfenéken tartózkodik, a Duna-parti életterében végzett tudományos halállomány-felmérések során csak néha kerül szem elé, ha mégis, akkor többnyire növendék, illetve felnőtt példányokkal lehet találkozni.

Az ELKH közleménye szerint a kutatók a Duna főágában éjjel a parti, nappal a mélységi életteret mintázták.

A mélységi mintákban nagy számban fogták a magyar bucó közeli rokonának, a szintén fokozottan védett német bucónak (Zingel streber) a felnőtt egyedeit is. A magyar bucó mellett előkerültek a védett selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) idei ivadékai is. E faj élőhelye és életmódja hasonlít a bucófajokéhoz, de jobban kötődik a homokos aljzathoz és a mérsékeltebb áramláshoz - áll az ELKH közleményében.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.