A szájvíztől még nem szűnik meg a szájszag

Miért bűzős a leheletünk reggelente?

A szájszag (foetor oris, foetor ex ore) viszonylag gyakori kellemetlen jelenség, melynek hátterében igen sokféle ok húzódhat meg.

2008.01.25 14:52National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az esetek legnagyobb részében ezek a tényezők könnyen megelőzhetők, illetve megszüntethetők. Kellemetlen leheletet ugyanakkor okozhatnak különböző betegségek is, melyek felderítése már komolyabb orvosi kivizsgálást is igényelhet. Szájüregünk a születés pillanatában ugyan sterilnek tekinthető, néhány óra elteltével azonban baktériumok, sőt akár már gombák is megtelepszenek benne. Szánkban egy folyamatosan változó ún. mikrobaflóra jön létre, melyet különböző mikroorganizmusok alkotnak. 

Ezek közül kitüntetett szereppel bírnak a Streptococcus viridans baktériumcsoport tagjai (S. salivarius, S. mutans, S. mitis, S. sanguis) és a Lactobacillusok (L. acidophilus, L. casei). Elsődleges feladatuk az egészséges szájüregben, hogy egymással egyensúlyi állapotot kialakítva védelmi vonalat hozzanak létre a kívülről behatoló egyéb kórokozó mikroorganizmusokkal szemben, például savak vagy antibiotikumok termelésével.
 
A szájszag leggyakrabban jelentkező formája a reggelente előforduló kellemetlen lehelet, melyet a fogakon, a fogközökben és a nyelven megmaradó és bomló ételmaradékok okoznak. A védelem katonái ilyenkor támadó harcosokká válnak, hiszen éjjel a tápanyagokban gazdag környezetben túlszaporodván egyensúlyuk felborul, így helyi fertőzéseket, a fogakat romboló szuvasodást idéznek elő. 

Ez könnyen megelőzhető rendszeres lefekvés előtti fogmosással, mely fogselyem használatával még alaposabbá tehető. Vásárolhatunk különböző szájvizeket, szájöblítőket is, ám ezek önmagukban alkalmazva csak a szájszagot fedik el, míg a kiváltó ok továbbra is fennáll. Az elhanyagolt műfog higiéné is hasonló tünetekkel jár, ezek értelemszerűen a kivehető fogak vagy fogsor megfelelő tisztításával szüntethetők meg. 

Előrehaladottabb esetben fogszuvasodás és fogínybetegség is okozhat szájszagot, ennek kezelése azonban már a fogszakorvos feladata. A kellemetlen szájszag a dohányosok számára sem ismeretlen fogalom. A bűzös lehelet gégészeti betegségek, mint például az idült garatmandula gyulladás vagy az arc- és homloküreg gyulladás velejárója is lehet. A tüdők elváltozásai (pl. tüdőgyulladás), valamint a gyomor-bélrendszer különböző kóros folyamatai is (pl. rekeszsérvhez társuló reflux-betegség, amikor a nyitott gyomorszájon át a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe) ugyancsak rossz leheletet eredményez. 

A szájszag felhívhatja a figyelmet bizonyos belgyógyászati kórképekre (májbetegség, kezeletlen cukorbetegség, húgyvérűség) is.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.