Tudomány
Az idegenhonos növényfajok európai terjedését vizsgálták ökológusok
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában.
2021.06.10 04:30MTIAz ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadóját, Botta-Dukát Zoltánt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport eredményeit bemutató publikáció a PNAS című szakfolyóiratban jelent meg június 1-jén - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-t.
Mint a közleményben rámutatnak, idegen növényfajoknak nevezzük azokat a fajokat, amelyek természetes elterjedési területükön kívül nőnek. Közülük azok a fajok, amelyeknek sikerül önfenntartó populációt létrehozni az új környezetben - ezt nevezik "meghonosodásnak" -, jelentős negatív hatással lehetnek az élővilágra, a gazdaságra vagy az emberi jóllétre. A kutatók szerint azonban nem minden növényfaj egyformán sikeres az új élőhelyek meghódításában.
A PNAS-ban megjelent tanulmány az "inváziós siker" három elkülönülő dimenzióját írja le: lokális tömegesség, földrajzi elterjedés és élőhelyválasztás. A sikeres fajok tömegesen, nagy területen és sokféle élőhelyen fordulnak elő.
A beszámoló szerint azonban a sikeres fajoknak csak egy részére igaz, hogy mindhárom szempontból sikeres "super-invader".
A vizsgálat során európai léptékben vizsgálták a szakemberek a fajok sikerességét a három szempont szerint, amelynek alapján elvégezték az Európában előforduló őshonos és idegen fajok nagy részének a besorolását. A kutatók szerint a fajok biológiai tulajdonságai mellett a betelepedésük története is fontos egy-egy faj sikerének előrejelzéséhez.
A szakemberek a vizsgálatok eredményei alapján azt találták, hogy a mindhárom szempontból sikeres fajok általában más kontinensekről (Ázsiából vagy Amerikából) származnak, míg az Európa más részein őshonos fajok általában nem lesznek sikeresek ott, ahol természetes módon nem fordultak elő a kontinensen. Ezenkívül a más kontinensről származó, minden szempontból sikeres fajok ("super-invaders") gyakran gyors növekedésűek, azonban gyengén védekeznek természetes ellenségeik - például az őket fogyasztó rovarok - ellen.
Ez, mint kifejtik, összecseng az "ellenségektől megszabadulva" ("enemy release") hipotézissel, amely szerint új földrajzi területre kerülve az idegen faj maga mögött hagyja az evolúció során vele együtt kifejlődött kórokozóit és fogyasztóit, így kevésbé fontos számára a védekezés, és erőforrásait a növekedésre fordíthatja.
"Az ilyen megállapítások nemcsak a fajok jelenlegi előfordulásának jobb megértését segítik, hanem a későbbi inváziók előrejelzéséhez is támpontul szolgálnak" - hangsúlyozzák a közleményben.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:19 Többen meghaltak egy dél-kínai útomlásban - videó
- 7:38 Ivartalanítási program és egy állatvédelmi központ kialakítása is szerepel Vitézy Dávid programjában
- 6:18 A gerincvelő-sérülés gyógyításának lehetőségeit vizsgálják az SZTE kutatói
- 5:17 OMSZ: jól működik az ügyeleti rendszer Pest vármegyében is
- 4:16 Távozik posztjáról a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke
- 3:16 KIM: az Országgyűlés 2025-öt Jókai Mór- és Klebelsberg Kunó-emlékévnek nyilvánította
- 2:15 Szentkirályi Alexandra: a közlekedési miniszterrel megállapodtunk
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06