Állati

Két új víziegérfajt fedeztek fel a Kongó-medencében

Ezek a kenguruszerű egerek a bajuszukat a vízfelszínre helyezve érzékelik a zsákmány mozgását.

2020.10.09 17:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Két új víziegérfajt fedeztek fel a Kongó-medencében amerikai kutatók, akik szerint a rágcsálók a valaha élt egyik legritkább, mára valószínűleg kihalt emlős legközelebbi élő rokonai.

A chicagói Field Múzeum kutatói két egérnemre összpontosítottak: a Nilopegamysra és a Colomysra - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Nilopegamys, amelynek neve a Nílus forrásától származó egeret jelent, mindössze egyetlen, 1927-ben talált példány alapján ismert. A ma már kihaltnak vélt Nilopegamysnak ez a példánya, amelyet egy etiópiai patakban fogtak be, ma a múzeum gyűjteményének része.

A Colomys nemzetség képviselői, amelyekre nehéz rábukkanni, a Kongó-Medencében és az afrikai kontinens nyugati részén honosak.

A Colomys név nagyjából gázlóegeret jelent, ami a rágcsáló megnyúlt lábaira utal, amelyekkel átgázol a sekély patakokon, amikor vízirovarokra vadászik.

Kerbis Peterhans, a tanulmány egyik szerzője szerint ezek a kenguruszerű egerek a bajuszukat a vízfelszínre helyezve érzékelik a zsákmány mozgását.

Szokatlanul nagy aggyal rendelkeznek, hogy feldolgozhassák a bajszuk révén érzékelt információkat. A szakemberek szerint ezeknek az egereknek vastag, dús, meleg és vízlepergető bundájuk van, amelyet hófehér has koronáz.

Az állatok fizikai tulajdonságait és DNS-ét összevetve a kutatók két új fajt azonosítottak a Colomys nemen belül. Ezek a Colomys lumumbai és a C. wologizi nevet kapták.

A szakembereknek ezen kívül sikerült DNS-t kinyerniük a 93 éves Nilopegamys példányból. Az eredmények szerint a Nilopegamysnak a Colomys nem képviselői a legközelebbi élő rokonai.

"Ezeknek az új fajoknak az elnevezése azon globális erőfeszítés része, amelynek célja, hogy feltérképezzük az afrikai esőerdők biológiai sokféleségét és behatároljuk a leginkább védelemre szoruló térségeket" - mutattak rá a kutatók, akik a Zoological Journal of the Linnean Society című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.